csináltunk, fincsi lett, csak kicsit kevés volt a lekvár itthon, szóval egy hangyányit száraz. De tényleg csak egy picit. Egyébként nagyon finom lett! :)

Ez úgy kb. fél kiló darált keksz (jó kis móka a darálás húsdarálón!), kb. 16 dkg vaj, nagyjából egy fél-háromnegyed kis üveg baracklekvár, némi rum vagy rumaroma, kb. 12-15 dkg porcukor, és egy kevés kakaópor (3-5 dkg), hogy sötét legyen a massza.

Igazán a keksz és a vaj mennyisége legyen állandó, és a többi nedves anyagból adjunk hozzá annyit (lekvár, rum vagy vermut), hogy összeálló, szilárd, de formázható massza legyen. Azért szabályozzuk a nedves anyagokkal a massza állagát, mert ha túl száraz marad, akkor nem fog ráragadni a kókusz, ha túl nedves, az életben nem fogjuk gömbre formázni őket, mert ráragad a kezünkre.

Szóval daráljuk le a kekszet, adjuk hozzá a porcukrot, a kakaóport, majd a nedves hozzávalókat. Ha a vajat balga mód épp most vettük ki a hűtőből, akkor a mikróban olvasztás állásra kapcsolva 30-40 másodpercig olvasszuk, ez épp csak finoman megpuhítja, de nem olvad meg. Adjunk hozzá előbb csak egy fél üveg lekvárt, a rumaromát vagy az egyéb alkoholt, és kezdjük gyúrni. Innentől kezdve úgyis érződik, hogy kell-e még bele egy-két kanál lekvár vagy sem. Piát inkább ne tegyünk bele többet, mert nem jó, ha csak a szesz szúrós íze érződik, más meg nem, úgyhogy a lekvárral lehet szabályozni a nedvességét.

Aztán ha szépen összeáll, és homogén színű, akkor el lehet kezdeni golyózni. Ha van otthon meggybefőtt (magozott…), akkor az is használható: egy golyóba egy meggy. A végén a golyót kókuszba hempergetjük (tehetünk bele színes csokidarát is), majd szépen tálra rakjuk.

Jó étvágyat!

Úristen.

Úristen.

Ez a film kurvajó. Nagyon meg is lepődtem rajta, mondjuk a trailertől kb. jót vártam, de ennyire? Nem szeretnék lelőni semmiféle hintet, csupán azt tudom javasolni erősen, hogy ti is nézzétek meg.

“Reggel felkelek, és mondom a kurvaéletbe, villanynál aludtam el? Aztán látom, hogy besüt a nap, azért van ilyen világos. Én 30 éve nem láttam reggel napsütést. 100 éves a ház, azóta nem volt itt nap. Már a végén sajnálom is hogy el kell innen mennünk.”

A városrehabilitációs cikk besztof mondata.

borsólevest, az a specialitásom. Úgy, gazdagon, ahogy szoktam, hogy megálljon benne a kanál. Remélem, se szalmonella, se semmilyen más gonosztevő nem rejtőzött el benne! :)

Egyébként semmi extra, kevéske olajon hagymát üvegesre, rá egy csapott evőkanál pirospaprika. (Ha teszel bele húst is, akkor azt most kell, kis kockákra vágott húst kell rádobni a paprikás olajra, hogy egy kis kérge keletkezzen a húsnak, aztán folytatható a főzés.) Aztán bele a borsó meg a többi zöldség, három leveskockát szoktam belerakni (pl. két erőleves meg egy csirkehúsleves), némi fűszerek: só, petrezselem, snidling, egy lehelet majoránna. Majd kb. háromnegyed órán keresztül hadd főjön, közepes vagy kis lángon. Aztán jöhet bele a speckó tészta.

Tészta: liszt, só, kis tej, néhány tojás, ebből sűrű, de még fakanállal keverhető tésztát kell gyúrni. Az arányokat nem mondom, én sem tudom pontosan, úgyis tapasztalatból fog majd menni. Ha kész a tészta, akkor a levesbe mártott kanállal mindig ilyen kis galacsinokat választunk le belőle, és belepottyantjuk a levesbe. Aztán kanál ismét belemárt, ismét leválaszt, stb, stb. Még egy negyed órát főzzük, aztán kész is, hipphopp.

Jó étvágyat!

Az idő repül. Bizony. Egyébként az egy év szerintem legjobb bejegyzése ez. Még ha már picit másképp gondolom is.

Nem viccelek.

Tessék megvenni / letölteni / akármi Jason Mraz összes zenéjét.

Különös tekintettel a Life is wonderful-ra, és élőfelvétel is van róla, igen. Ez a gyerek a világ legjobb énekese*.

Az összeset.

A promóanyag alább:

*Szerintem.

Nem is tudtam, hogy a barnának ilyen árnyalata is létezik.

Ma kamillatea és széntabletta nap van. Boldog karácsonyt!

hányinger, hasmenés, émelygés. Szerintem az ananászos rák volt rossz, de ilyen intenzíven már rég fostam, mint az utóbbi négy napban. Jaj.