a macska itt ül az ölemben, a jobb mellső mancsával böködi a bal karom, jelzi: szeret.

Én meg mindjárt elsírom magam. :(

a múlt héten ismét 1,5 kg mínusz.

Mivel most elég nyomorék hangulatú vagyok, szerintem jövő héten ledobok vagy három kilót is egyszerre. Mi mindenre jó egy kiadós szorongásos-stresszes depresszió.

evangélikus templomban, mikor jöttem szombaton hazafelé. A násznép a templom előtt gyülekezett, valószínűleg már vége volt. Mindenki gyönyörűen felöltözve, vidáman, a menyasszony és a vőlegény a legszebb ruhában középen. A menyasszony karjába kapaszkodva minden bizonnyal az örömanya: hibátlan haj, gyönyörű smink, korának megfelelően tökéletesen elegáns ruha, mondom, az összhatás kiváló.

És akkor örömanya fejét hátrafordítja, és olyan mélyről, ahova már nem is lehet lelátni, felszívja hörögve-krákogva a testében megtalálható összes turhát-taknyát, bónuszként hörög-krákog még hármat-négyet, majd egy csöppet sem elegáns mozdulattal maga mögé köpi az egész matériát.

Íme így esett fekete folt az esküvő gyönyörű fehér képén.

A Szervita térig röhögtem. :)

most érzem, hogy tényleg vége.

Egy korszak lezárult.

Persze, hogy furán érzem magam, és kavarog bennem az egész.

Hét év.