Gomez miatt, már reggel is nyugtalan voltam, vakarta a fülét, még mindig fosott, idegesített már napok óta, hogy a füle még mindig termeli a koszos kis atkatetemeket meg piszkot. Aztán hazaértem, a nyaka mellett teljesen kihullott/kivakarta a szőrt, a fülén is csúnya sebek voltak - hát mondanom se kell, halálra rémültem, hogy mi lesz a kismókussal.

Emlékeztem, hogy a Belgrád rakparton van a belvárosi állatorvosi rendelő, gyorsan felhívtam őket, hogy rendelnek-e, és igen, épp rendeltek, úgyhogy macska a ketrecbe, irány a rendelő. Azon nagyon meglepődtem, hogy a macska a kb. tízperces gyalogutat a rendelőig meglehetős nyugalomban tűrte, sokkal többet fészkelődött, amikor a csendes autóban hoztuk hazafelé - most meg a hangos városban, az építkezések mellett, bőgő motorok mellett végigülte az utat, tényleg csak egyet-kettőt nyávogott.

Gyorsan fogadott az orvos, épp nem volt senki, elmondtam, mi a helyzet. Elsőként egy hatalmas pálcikával szó szerint kikotorta a fülét - komolyan, már én éreztem úgy, hogy az én agytekervényeimig nyúl fel -, bekente valami szerrel, de azt modta, az atkásodás már gyakorlatilag megszűnt: ilyen betekintő műszerrel nézett a fülébe, azt mondta, élő atka már nincs benne, a Frontline hatott!

A gerincén lévő szőrben viszont csúnya hámlás van, azt modta, valami gombás bőrbetegség. Erre kaptam fürdető oldatot, abban fogom Gomezt megfürdetni, meg egy utolsó féreghajtó kúrát is javasolt a további fosás megakadályozására, hátha a maradék élősködők okozzák a fosást. Egyelőre maradunk a főtt rizses, főtt húsos menünél kis szárazeledellel (csak kiváló minőségű, természetesen), meglátjuk, szilárd lesz-e a széklete.

Megvizsgáltattam vele a múltkor említett csomókat is, azt mondta, az minden bizonnyal a macskanátha miatti megnagyobbodott nyirokcsomók lehettek, amit éreztem. Úgy tűnik, emiatt sem kell aggódnom tovább.

Ügyesen és türelmesen tűrte Gomez a doktor és az asszisztens vegzálásait, még játékra is vetemedett a vizsgálóasztalon. Nekem sikerült kicsit lenyugodnom, megkaptam az instrukciókat, aztán ugyanolyan nyugalomban, ahogy odafelé viselkedett Gomez, hazafelé is olyan nyugodt volt.

Azt mondta azért, hogy ha a gombásodás nem kezd el javulni másfél-két hét után, akkor drasztikusabb kúrát kell csinálni, de egyébként a macska kilátásai pillanatnyilag roppant kielégítőek.

Zoli, ne haragudj, hogy nem téged hívtalak rögtön, de annyira bepánikoltam, hogy úgy éreztem, azonnali teendőim vannak. Nem tudtam, hogy épp ráérsz-e, vagy mi van, inkább felnyaláboltam a macskaketrecet, oszt vittem a rendelőbe.

Most már, hogy egyedül élek, a felelősség is duplaannyi (ha nem tripla) rajtam.

Egy baleset miatti betegség következményeképpen zsemlebarna kis kedves kutyánkat, Morzsit sajnos el kellett altatni. :(

Szerettem ezt a kis kutyust, előtte is egy tacskónk volt odahaza, Guszti, a koromfekete házőrző, roppant módon szerettük őt is.

Jaj. :(

Három fényképpel szeretnék róla megemlékezni, és azért a “United colors of” sorozatban, mert ő is pont ilyen volt: sok-sok-sokszínű, okos, ügyes, hűséges, szófogadó jószág, türelmes, magabiztos, és soha nem helyezte a saját érdekeit a miénk (az ún. gazdái) fölé.

Nyugodjék békében a kutyusmennyben!

A 15. kilót is elbúcsúztattuk.

Na csak azt akarom szemléltetni, hogy manuálfókusszal is el tudok kapni néha pillanatokat, amik végül fotón is tetszenek. Ez kettő olyan kép, amit csak úgy ellőttem, saccra a fókuszt. Viszont they turned out to be not so bad anyway.

Flickr-en meg lehet nézni nagyban is, ott még Gomez szemében én is látszom tükröződni.

Mi a szar ez a tragédia idő? Komolyan, olyan sötét van, hogy lámpát kell gyújtani - remélem, azért a fűtést még nem kell bekapcsolni…

Emlékeztetőül: július 24. van, a nyár - ismétlem: a nyár - közepe.

Örömmel közlöm, hogy frissítettünk WordPress 2.6-ra.

Szemmel láthatóan is más a rendszer, mint akár csak az eggyel korábbi, 2.5.1 változat.

Kíváncsi vagyok, a napi használatban ebből mennyit fogunk észrevenni.

1. Leizzadod a lila testfestéked, ezért tönkremegy a rózsaszín szőrös bikinid.

2. Felszállsz tévedésből egy Volán Tefu kamionra, és egészen Záhonyig félmeztelenül koreográfiákat mutatsz be a tetején.

3. Éppen extasy tablettát vásárolsz, amikor belefolyik a pénztárcádba 32 liter hab.

4. Kályhaezüsttel lefújva az Oktogonon már déltől várod, hogy bedübörögjön a menet, ám kiderül, hogy csak a jövő héten lesz buli. Viszont megkoszorúz a közepesen beszámítható partizánszövetség három tagja.

5. Végig a közterület fenntartó sárga seprűs kocsija mellett haladsz, mert nem tudod kitalálni, hova bújhatott el benne a DJ

6. Szeletelés közben levágod a bal lábad.

7. A diszkós kamion eltéved, és 20 gogo girl fejeli le a Petőfi Sándor utcánál az aluljáró tetejét.

8. Azon veszed észre magad, hogy párducmintás falatnyi forrónadrágodban egy zsúfolt román turistabusz előtt táncolsz, ráadásul már hétfő reggel van.

Ha valaki tud olyan kreatív, ügyes fiatal festőt vagy művészt, aki befestene egy komplett falfelületet, kérlek, szóljatok nekem!

Lehet graffitis is.

Természetesen nem ingyen.

Ja, és nyilván nem egyszínű falat kéne festeni, hanem valami “alkotást” rá.

Most az van, hogy mindenkit kitörlök, akivel az elmúlt három hónapban egy szót sem váltottam - így MSN-es kontaktjaim felétől megszabadultam, a telefonomban található neveknek is szintén kb. a felétől.

Új embereket szeretn akarok magam köré, akikkel ki lehet ülni egy sörre dumálni.

Új barátok kellenek.