“44-es Tisza cipőmet Western Digital SATA vincseszterre cserélném!”

Hát én itt jót röhögtem :D

Mint a viccben, hogy 74 éves anyósomat tejelő kecskére vagy Wartburgra cserélném.

Néhány “érdekes” indulóval :-O

(link)

Ma van a nagy nap, de tulajdonképpen mégse, hiszen szerda van.

Pont, mint 28 éve, 1981-ben, amikor kipottyantam a világra. Az is szerda volt. Csak azt nem tudom pontosan, hánykor, mert ez nem derült ki még eddig, és szerintem már nem is fog.

Azóta eltelt, lám, egy csomó idő, keresztülmentem egy csomó dolgon, és még egy másik csomó dolgot elértem az életben. Azt hiszem, ún. boldog vagyok. Legalábbis asszem, mert azért nem nagyon van fogalmam konkrétan, hogy az milyen, de valami ilyesmi lehet. Van párom, vannak csodás barátaim, akikért tűzbe tenném és fordítva, van egy jó munkám, van Gomez, és vannak jó csomóan, akiknek ez nem tetszik, tehát van alapja, ezért megpróbálják lerombolni ezt vagy bántani a környezetem. (Na, ezeknek inkább anyukájuk, aki a sarkon álldogál.)

Ma pedig nem lesz buláj, ma csak nyugizós összebújás lesz, és TALÁN lesz valami hétvégén, mert a lelkemre kötötték, hogy én nem tudhatok semmit. Titkosz. :) Talán lesz valami, talán nem. (De azért remélem, igen!) Úgyhogy a biztonság kedvéért azért készülök a hétvégére, mert a háttérben azért érzem, hogy itten a Citrom Nővérek mozgatják a szálakat.

Nekem kell egy ilyen óra :)

Négy számjegyből álló, bármilyen felületre applikálható digitális számos óra. Szerintem gyönyörű. OLED kijelző, minden számnak külön áramforrása van, és van bennük érzékelő, ami megváltoztatja a kijelző színét feketéről fehérre, amint érzékeli, hogy este van (kisebb a külső fény). Érintésérzékeny, lítium-ion akkumulátor van benne, és azonnal akarok egy ilyet.

Sajnos még csak koncepció, gyártót keres.

Megköszöntöttük Kyle-t, aki ugye két éves lett (mármint a blogja :D), az Eklektikába vonultak a fiatalok egy ivászattal egybekötött alapozóra, ahová egy rövid ideig mi is csatlakoztunk.

Előtte ugyanis Bencéék új lakását takarítottuk, hogy szombaton áthurcolkodhassanak, utána meg haza kellett jönni, mert egyrészt fáradt volt mindenki a pénteki munkanap meg az esti takarítás után, másrészt meg ma korán kellett kelni (hétkor), mert mentünk hurcolkodni.

Azért mindenesetre örültem, hogy elmentünk, láttam az ismerős arcokat, jaj, de sokan voltatok, :) meg Ricsiékkel is dumcsiztunk, ledöntöttünk néhány molyirtót, (mojito vagy mi) szóval jó volt az este, csak mondom, kicsit már fáradtak voltunk.

Gratula mégegyszer!