Van ez a reklám:

Erről mondjuk addictnak kéne írni, de megteszem ezúttal én: szerintem kurva jó ötlet. Nem szeretem a rájfájzent, gyűlölöm Tömör Professzort, de ez a megvalósítást bazmeg üt.

Itt van a kommentmezők CAPTCHA része, és egy kiváló ötlettel alátoltak egy komplett kreatívot - “Nem egyértelmű? Tisztánlátás!”. A captcha lényege pont az, hogy képes legyél elolvasni és értelmezni a karaktersort, amit látsz, erre építették fel a kampányt.

Mondom, értékelhetem egyébként az egész rájfájzent egy kalap szarnak, ez a megoldás nálam mégis le-a-kalappal.

Mondjuk abban az országban, amelyben a nemzetközi kutatások szerint millió funkcionális analfabéta van, különösen frappáns a kreatív. :)

Ezek tök viccesek, mókás lehet mondjuk közéjük feküdni, a kibuggyanó belek közé. :)

“Az hűség nálam az, hogy tudom, hova megyek haza.”

Valahol olvastam.

http://perfectlie.freeblog.hu/

Ez volt sorozatunk 1. része. Köszönjük.

Ez beszarás jó! :) Én Nokiás vagyok, a szifon annyira még nem fertőzött meg (noha teljes lenne vele a család, hehe), viszont most az északiak csináltak egy kurvajó microsite-ot meg videót.

Tessék nézni: http://openatownrisk.com/

A klip pedig, nem lehetne látni ugyan, csak ha feltöröd mind a négy pecsétet a fenti honlapon, de hát végül az internet világában élünk vagy mi:

A behind the scenes videó pedig:

Szerintem zseniális.

Jó, nyilván lekéstem a ma déli bejegyzéshatáridőt, de én is hozzáfűznék egy személyest a Tandemhez.

Én ugyan nem voltam rendszeres látogatója, sőt, meglehetősen rendszertelen, de a blogtalálkozókon, amiken részt vettem, mindig jól éreztem magam, és történt néhány meghatározó ismeretségkötés is a Tandemben. A nagy kedvencemet, Kyan-t itt sikerült megismerni, de találkoztam régi barátokkal is, mint Ricsi, Losték, itt láttam életemben először Gusékat, meg sok más, addig ismeretlen bloggert és bloggerinát. Örülök, hogy sikerült szorosabb ismeretséget kötnöm néhány bloggerrel, itt ismertem meg Andrist is, aki sajnos mostanában kicsit hűvös velem, de nem baj az.

A Tandem barátságos, szerethető, emberközeli. Sokat jártam annak idején a Bank utcában a Sport Café nevű cukrászdába (Arany János utcai metrómegálló). Amikor először beléptem a Tandembe, tökre dezsavüm lett, mintha a Sportba lépnék: ugyanaz a retrószocialista törtkő járólap, a helyből árad az évszázados “lelakottság” (abszolút pozitív értelemben, mint mikor valódi céljára használnak egy helyet), a kis retró asztalok, meg a bicaj az elején külön extra. Szóval már első pillantásra bejött a hely, eleve barátságos a bicaj- és blogközpontúság.

Szeretjük a Tandemet, a kis helyes magas pincért különösen kedveljük (többen is…), úgyhogy srácok, légyszí gyertek vissza! :)

Csináltam egyszer képeket is, és tökre tetszett a zöld fal meg a bohém képecskék rajta.

Azt pedig érdemes észben tartani, hogy szeptember 13-án ismét blogtalálkozó, a remények szerint a (régi-)új Tandemben. (?)

Majd Gus úgyis tájékoztat.

A kacsaetetés non plus ultrája, ami kihasználja a kacsák balfasz jellemét. A dolog lényege, hogy nagyobb, de nem igazán puha darabokat dobjunk néha a kacsáknak. Kiváló erre a kenyér vége, ami gyakorlatilag csupa kenyérhéj, de egy nagyobb, szikkadtabb héjdarab se rossz. A mérete mindenképpen többszöröse legyen az átlagos kacsafalatnak, de ne legyen túl nagy se, mert akkor elijesztheti a kacsákat és/vagy könnyebben szét is esik.

Ez egyszerűen őrület!

Az Entertainment Weekly összeállítása a 20 legjobb fiúcsapatról. Lehet szavazni is!

Ma reggel is felkeltem korán, gondoltam, megint tekerek egyet az ébredező városban. Három meglepetés is ért.

Az első az volt, hogy tökre imádom ezeket a hajnali tekeréseket! A város alig él még, emberek alig vannak az utcán, a hídon konkrétan nem volt senki, de azért már készülődik a napközbeni/esti életre. A Lánchídon már építették a vasárnapi fesztivál kellékeit, a villamosok azért kanyarodtak, az Eötvös téren különféle formaruhában gondolom Forma-1-es istállók tagjai flangáltak - sajnálom, de nem ismertem fel egyiküket sem. Pedig ilyen nagy embereknek tűntek, és tele voltak autós logókkal.

A második meglepetés a Bem rakparton ért. Békésen tekerek a Lánchídtól a Batthyány tér felé, mikor kb. a Halász utcánál érdekes “alkotmányra” lettem figyelmes. Egy piros mezőgazdasági traktor egy lószerű alkalmatosságot tolt maga előtt. Na mondom, ez mi a fene?

Végül nem derült ki, mert a ló és népes kísérete elhajtott - a kíséret egyébként roppant érdekes volt: az első gondolatom az volt, hogy ezek az emberek honnan jöttek? Komolyan elgondolkodtam, mintha a Macskajaj Grga bácsiját vegyítették volna erdélyi havasi cigányokkal - hatalmas pajeszok, pont olyan szakadt kék munkásruhák, széles mosolyok, nagy fogak. Tiszta retró hangulatom lett, de nem sok teret engedtem neki, mert annyira lenyűgözött a vasló, ami tökéletesen mozgott, híven utánozta egy élő ló mozgását. Egyszerűen szinte lebénultam ettől a “mérnöki csodától”, de aztán megállították, felemelte a traktor a lovat egy karral, majd sebességbe kapcsolt, és elhajtottak.

Ahogy visszapantattam a cangámra, és elkezdtem hajtani a Batyi felé, nagy fehérségre lettem figyelmes, mintha leszállt volna valami glória a térre, vagy amikor az óriási, tiszta fény feltűnik az alagút végén.

Megyek, tekerek, elérem a nagy fehérséget. Beszartam a gyönyörtől, hogy úgy döntöttem ma reggel is, hogy bicajra pattanok: egy hatalmas menet volt az, mindenki fehér ruhában. Férfiak is nőnek voltak öltözte, sminkelve, a nők is, mindenki ilyen habcsókszerűen fehér gyönyörű ruhában volt. Az egyik ember levette a kalapját is, levette a blúzt is, előbukkant borzalmasan szőrös háta. :))

Lefotóztam a menetet, de annyira megdöbbentem, hogy mire megcsináltam néhány képet, már el is haladtak a templom irányába.

Hihetetlen érdekes és izgalmas ám ez a város, ha meg akarod ismerni. :)

Én meg akarom!