Elnézést, hogy élek, meg tudom: ha nem tetszik, költözzek máshova, köszi előre is majd a szép kommenteket, de a kurvaélet, amikor a Közraktár utcában laktam, akkor is, meg most a Lónyaiban is basszameg remegnek az ablakok, amikor buli van. Jöhet nekem a stílszerűen zöldbe, megnyugtató zöldbe öltözött tulajdonosnő, hogy nemhangosazene, nincsakörnyékenlakóház, szíveskedjen áthurcolni a valagát ide a IX. kerületbe, és hallgassa meg, hogy milyen kulturált pihenést tesz lehetővé a hely.

Nem akarom én, hogy ne legyen szórakozási lehetősége az arra vágyóknak, hát én is járok, csapatjuk mi is rendesen. Csak sajnos az a helyzet, hogy dolgozom, adót fizetek, amivel két másik embert tartok el, és hogy, hogy nem, pont akkor nem szeretnék tomboló zenét hallgatni, amikor már végeztem a melóval, és pont pihennék egy kicsit. Na és megintcsak hogy, hogy nem, ez éppen egybeesik a szórakozni vágyók szórakozóidejével. Megértem, ők persze nem kell, hogy másnap felkeljenek dolgozni, mert a szülői támogatáshoz, az ösztöndíjhoz nem kell dolgozni járni (tudom, nem vagyok sikeres), viszont nekem meg kell.

Nekem nem fog hiányozni a hely, legalább kuss lesz délutánonként, amikor még a belső udvar is az ütemes basszusra rezonál. A mai napig élénken él bennem az a Bikini koncert, amit az elejétől a végéig kristálytisztán végigkövethettem Sustorgós Lajossal, amire épp pont nem annyira voltam kíváncsi.

Az milyen, hogy megerőszakolnak, hogy akaratodon kívül vegyél részt egy koncerten?

Ma épp ott tartottam, hogy fodrászra volt szükségem, ezért beugrottam a Mester utcai kirendeltségbe.

Hiba volt.

Ami igaz a hírverésből: az utcáról beesve tényleg keveset kell csak várni, mert olyan gyorsan végeznek a fodrászok az éppen nyírt vendégekkel, hogy hamar sorra lehet kerülni. Szép az üzletbelső, minden gyönyörű zöld.

Viszont ami számomra megbocsáthatatlan, az a minőség. Illetve annak hiánya. A pultnál mosást-vágást kérem. Sorra kerültem, odajön hozzám a fodrászlányka (tanuló lehetett), és nyomban beültetett a székbe. Mondom: mosás? Aszongya, inkább majd a végén. (??) Mondom, te bajod, nyírhatod az izzadt fejemet, bummneked.

De mégis én szívtam meg helyette: mivel tényleg meleg volt (légkondi nem volt), meg kintről jöttem, hát hogy, hogy nem, picit gyöngyözött a homlokom. És lám: erre milyen jól ráragad a lenyírt haj! :) Nem volt annyira fáni, meg az sem, amikor ezt forró (!!) hajszárítóval próbálta két rántással eltüntetni. Nem annyira sikerült szerintetek? Sőt, még jobban melegem lett. Kértem egy papírtörlőt, hogy legalább magamnak törölhessem a homlokom.

Közben nyírt, géppel csak, nem volt semmi extra kívánságom. Mindenesetre ezt sem sikerült teljesíteni, úgy éreztem magam, mint egy kibaszott birka, akit betoltak a futószalagon a nyíró elé, az meg ahogy épp elékerül az állat, lecsupaszítja.

Öt, azaz öt (!) percet ültem a székben, a teljes döbbenetben. Majd fogta azt a takarólepedőt, ami véd a hajtól, és igényesen rálendítette a fehér nadrágomra. Kicsit lett csak hajas a nadrágom…

Nem kaptam szikrát a totális döbbenettől, hova a faszomba kerültem, egy ilyen lefagyott robotra váltottam, kifizettem, és kijöttem. Gyakorlatilag hazarohantam, és gyorsan megfürödtem, hogy ezt a szégyent lemossam magamról.

Aztán felhívtam Zolcsit, hogy hozza már át este a hajnyírót. Majd este itthon, én, magamnak. Ingyen, jobb minőségben.

Szóval a Biohair és én nem barát, soha többet a környékére sem megyek.

Szükségem van a megszokott fodrászomra, aki kiváló minőségben, nem vágóhíd-futószalagon nyír, és nem “szia beavagyok, én leszekma a fodrászod”. Anyádnak, annak legyél.

Egy kissé ijesztő volt.

Még csak szeptember van, a kurvaélet.

Csak tájékoztatásképpen: aki lemezjátszó alkatrész, pickup, fej, póttű, bármilyen komponens miatt keresné fel a fenti Wesselényi utcai Sini Kft. mintaboltot, annak tájékoztatásul mondom, hogy ez a bolt megszűnt.

A Sini még működik, asszem kispesten, és természetesen a webáruházukban.

Viszont nagyon nagy kár a Wesselényi utcai kisboltért. Belvárosban nagyon jó felszereltségű lemezjátszó-alkatrész bolt volt, én is jártam ott, vettem is tűt még a régi AKAI lemezjátszóhoz, de sajna már nincs ez a bolt. Tényleg kár érte.

Én ott leszek!

Van ebben az országban még olyan ember, aki elhiszi, hogy a sajtót (bármelyiket) nem vették meg kilóra?

Ez olyan, mint a vénasszonyos történet. Még hisztek a mesékben?

((bájdövéj, mért néz ki tényleg úgy minden indexes, mint valami kibaszott szakadt csöves?))

A két héttel ezelőtti Okmányirodás ügyintézés után már múlt héten megvolt a személyim, most kaptam meg az útlevelemet is, és gondoltam, egy füst alatt elintézem az ügyfélkapus regisztrációmat is, ha már ilyen flottul megy az ügyintézés erre nálunk. :) Így is lett, kevesebb, mint öt perc alatt élesített ügyfélkapus regisztrációval távoztam. (Azóta például, tök érdekes, meg tudtam nézni a saját OEP ellátásaimat, tíz évre visszamenőleg. Érdekes, hogy micsoda bejegyzéseket hagytak az orvosok, laborosok, stb. a “betegéletutamban”.)

Úgyhogy ismét el kell ismernem a “rendszert”: nekem abszolút bevált, nincsenek rossz tapasztalataim, villámgyors az ügyintézés, az ügyfélkapu szerintem – egyelőre… – szuper, nincs semmilyen panaszom.

Ma még négy fontos szolgáltatónál jelentettem a névcserét: bank, Vodafone, internetszolgáltató, nyugdíjpénztár.

A bankban egy elbűvölő, dominajellegű középkorú hölgy segített, kicsit Bree Hodge volt, kicsit Bridzsit Nílzen, mindenesetre 10 perc alatt elintézte az adatmódosítást, és még egy banki szolgáltatást is ajánlott. Azt is mondta a néni, hogy a bankkártyákat majd az egyébként is esedékes lejártukkor cserélik ki az új nevűre, hiszen addig tudom magam igazolni akár az útlevelemmel, akár a személyimmel. Kár, hogy ezt nem csinálják meg azonnal, de igazából mindegy, mindkét kártyám idén jár le, akkor majd kapok új nevűt. :)

Vodafone: még ennyi sem volt, öt perc, semmilyen szerződés nem kellett hozzá, pedig minden szart vittem magammal, mondom, ha pont olyan dokumentumot kér, ami nincs nálam, lekarmolom a reklámfalat. De semmilyen papírt nem kért az ügyintéző lány, csak a személyit meg a lakcímkártyát, és már kész is volt.

Internetszolgáltatónak is jeleztem a változást, erre visszaküldtek egy formanyomtatványt, hogy ezt kitöltve juttassam vissza nekik. Itt tehát még várat magára a dolog, hétfőn fogom visszaküldeni.

Nyugdíjpénztár: az online felületük nekem nagyon bejön, minden lényeges változtatást meg lehet itt is tenni. Én is így tettem, online intéztem az adatlejelentést. Azt ígérte a program, hogy 24 órán belül feldolgozzák. Ha ez igaz, akkor itt sem kell ügyfélszolgálatra menni, hanem ügyfélbarát módon, online megoldottam a problémát.

Mi van még?

Adókártyám lecserélését kezdeményeztem a 10T34 jelű dokumentum kitöltésével. Mivel akkor még nem volt ügyfélkapum, ezért ezt offline, két példányos ajánlott küldeményként adtam fel nekik, remélem semmit sem basztam el rajta, és befogadják, legyártják az új kártyámat. (Bár a program elvégezte az ellenőrzést, és nem talált semmilyen hibát az online nyomtatványon, úgyhogy remélem minden OK lesz.)

TAJ: na ez még egy kör lesz, felhívtam őket, azt tanácsolták, hogy az lesz a legjobb nekem, ha egyszerűen bemegyek a Teve utcába, és ott személyesen kezdeményezem a kártyacserét. Valószínűleg igazuk van, már rá is szántam magam, de sajnos ez már a mai napba nem fért bele, jövő héten fogok tudni csak elmenni.

Így, ezekkel a dokumentumokkal lassan a végére érek a történetnek. Olyan apróságokat, mint DM kártya, IKEA Family kártya, Ofotért kártya, stb, nem hiszem, hogy egy névváltozás miatt újragyártanak, de azért majd jelzem feléjük is. Mindenesetre a neveket ezek online felületein is át lehet írni, ezt megtettem.

Őszintén szólva itt, a végén, nem is tudom, hogy mik vannak még, amiket el kéne intézni. Szerintem a legfontosabbakkal megvagyok, gyönyörű új anyakönyvi kivonatom is van, amire rá van írva, hogy “A gyermek neve:…” Méghogy én gyermek… :D Vicces ezt így látni :) Szóval nem tudom, hogy mi lenne még, majd ha esedékes lesz valami, akkor azt gondolom, úgyis ad hoc jelleggel fogják elintézni.

http://hvg.hu/nagyitas/20090505_schwinn_csepel_bicikli.aspx

Zseniális fotósorozat!

Na gyönyörű volt a vasárnapi Critical Mass: kiváló idő, jó levegő, sok bicajos, barátok. Olyanokkal mentem, akik életükben először voltak CM-en, és tök jó érzés volt, hogy jöttek. Nyilván nekem ez fontos, merhogy én is csak másodjára vagyok, de azért jó, hogy “átadhatom” ezt a feelinget a többieknek is.

Mert van mit: amikor a több tízezer (30ezret becsültek) bicajos a kürtszóra megemeli, annál azért kevés libabőrösebb élmény van. Mi most nem mentük be a “kemény magba”, hanem csak a szélénél voltunk az eseménynek, azért egy mini emelést mi is tartottunk – én legalábbis, megmutattam a többieknek, hogy milyen egy emelés. Egyébként majd beszartam, könnyebbnek saccoltam a bicajomat a tavaly szeptemberi CM élmény után, de most alaposan vissza kellett simítani az erőlködéstől ráncosodó homlokomat. :))

No mindegy, emeltem, fotóztunk, elvoltunk, tekertünk, nézelődtünk, ejtőztünk, egyszóval élveztük egy bicajos nap minden báját. Este kellemes vacsora, majd a fáradtságtól alaposan elgyötört testünknek egy jóleső alvászás.

Most nagyon (nagyon) komolyan elgondolkodtam egyébként rajta, hogy a nyáron bicajjal fogok munkába járni. Ehhez viszont egyszer le kéne próbálnom az oda- és visszavezető utat, valamikor éjjel, vagy hétvégén, hogy kevés zavaró tényező legyen. Roppant kíváncsi vagyok, mennyire tudom kiváltani a BKV-t, ha egyáltalán. Tényleg kíváncsi vagyok.

Rengeteg CM fotó a flickr-en!

Mi asszem a Kálvin téri California Coffee Company-ban fogjuk megejteni :)

UPDATE: hamarosan itt a nagy nap!

Úgyhogy jól indult a nap, féláron kaptam meg a cuccokat! Egyébként menjetek ti is ebbe a boltba, hatalmas a választék!

Vicces: pontosítok, nem is tavasz, nyár van. Emlékezzetek, volt ez a hideg tél, most meg ezek a 23 fokok, közötte meg? Na? A nagy semmi, nulla átmenet, nulla langyikás tavasz, rögvest belecsaptunk a nyárba. Érdekes lesz.

És igen, megérkezett a Family Frost-os autó is. Szójjja-nyááádnak-jööööööjjönki!

REMÉLEM, ÍGY IS MARAD!

Április van, basszus. Egyébként ha lehet hinni a Macinak (én szoktam!), akkor tényleg slágergyanús időjárás jön:

Annyira szép volt az idő, hogy sétálást terveztem. Felöltöztem rendesen, kesztyűt meg sálat már eleve nem terveztem, és lementem. Kiléptem a bejárati ajtón, de annyira melegnek éreztem a levegőt, meg annyira erősnek a napsütést, hogy a sétálást posztponáltam, helyette merészen a bringa előkapása mellett döntöttem.

Gyorsan átnéztem a fékeket, beállítottam az első váltót (kicsit súrlódott), felfújtam a kerekeket, fejbe a bukósisak, oszt irány. Csak egy kis kört tettem, de roppantmód élveztem, nagyon kellemes volt. Noha a nagyobb sebességnél azért éreztem a kezemen a hideget, meg amikor cipeltem vissza a vázat, akkor megfogtam, és jéghideg volt, mégsem fáztam vagy ilyesmi.

Tök jó érzés volt először tekerni idén! :)