Jövök haza, nézem, nézem, valami furcsa van az égen. Odavetem tekintetem, látom, hogy basszus, hosszú-hosszú fekete füst száll fel az egyik szomszédos ház kéményéből.

A belváros közepén.

Mondom wattafack, gyorsan berohantam a kameráért, erre már biztos elkezdett rendesen égni, mert már nem látszott annyira a fekete füst.

De akkor is: van olyan ház a belvárosban, ahol szénnel tüzelnek? (Nem fának volt a füstje, mert az nem KOROMsötét.)

És ezt így hogy?

a Critical Mass-ig.

Ugye te is ott leszel? Én igen!

www.kamba.hu

Beszélgetek négy ismerősömmel MSN-en (na jó, Adiumon), ezek közül négy (100%) mondta azt, hogy elhagyja az országot belátható időn belül.

Hm.

(Egyébként én is.)

a Critical Mass-ig.

Ugye te is ott leszel? Én igen!

a Critical Mass-ig.

Ugye te is ott leszel? Én igen!

a Critical Mass-ig.

Ugye te is ott leszel? Én igen!

Vicces volt, mentem az utcán, a Centrál kávézó mellett sétáltam békésen, amikor jött szembe velem egy fiú (nem a képen szereplő, aki egyébként mintha az Alterego egyik pincére lenne, nem?), akin harisnya volt. De az az igazi, bőrszínű (nem tudom, mi erre a szakkifejezés), rendes harisnya, olyan vékony, mint amilyen anyámnak is volt régen.

(A képre kattintva van hivatalos férfiharisnya oldal is!)

Kicsit meglepődtem, meghökkentem, de aztán rájöttem, hogy pont nemrég láttam, hogy már fiúk is hordanak ilyesféle (lány?)harisnyát, szóval már megint le vagyok maradva egy trenddel.

Hát fiú olvasóim, de akár lányok is, nektek erről mi a véleményetek?

Jó, nyilván lekéstem a ma déli bejegyzéshatáridőt, de én is hozzáfűznék egy személyest a Tandemhez.

Én ugyan nem voltam rendszeres látogatója, sőt, meglehetősen rendszertelen, de a blogtalálkozókon, amiken részt vettem, mindig jól éreztem magam, és történt néhány meghatározó ismeretségkötés is a Tandemben. A nagy kedvencemet, Kyan-t itt sikerült megismerni, de találkoztam régi barátokkal is, mint Ricsi, Losték, itt láttam életemben először Gusékat, meg sok más, addig ismeretlen bloggert és bloggerinát. Örülök, hogy sikerült szorosabb ismeretséget kötnöm néhány bloggerrel, itt ismertem meg Andrist is, aki sajnos mostanában kicsit hűvös velem, de nem baj az.

A Tandem barátságos, szerethető, emberközeli. Sokat jártam annak idején a Bank utcában a Sport Café nevű cukrászdába (Arany János utcai metrómegálló). Amikor először beléptem a Tandembe, tökre dezsavüm lett, mintha a Sportba lépnék: ugyanaz a retrószocialista törtkő járólap, a helyből árad az évszázados “lelakottság” (abszolút pozitív értelemben, mint mikor valódi céljára használnak egy helyet), a kis retró asztalok, meg a bicaj az elején külön extra. Szóval már első pillantásra bejött a hely, eleve barátságos a bicaj- és blogközpontúság.

Szeretjük a Tandemet, a kis helyes magas pincért különösen kedveljük (többen is…), úgyhogy srácok, légyszí gyertek vissza! :)

Csináltam egyszer képeket is, és tökre tetszett a zöld fal meg a bohém képecskék rajta.

Azt pedig érdemes észben tartani, hogy szeptember 13-án ismét blogtalálkozó, a remények szerint a (régi-)új Tandemben. (?)

Majd Gus úgyis tájékoztat.

Ez az érzés (a fíling) már nekem is megvolt, mint amit Pöti is leírt.

Viszonylag meghatározó élmény, és minden úgy van, ahogy írta.