hagyta el Medveczky mama száját az őszinteségtől túlcsorduló mondat, és mit mondhatnék? Valóban. :) Egy házsártos, vén, élhetetlen, összeférhetetlen ringyó vagy, aranyom. Legalábbis ezt a képet sikerül eddig minduntalan sugároznod magadról.

Illetve, bocsánat, nem szabad tegezni őfelségét, mert még a végén engem is keresztbe lenyel, ugye egyrészt jóval fiatalabb vagyok nála (mintegy 70-80 évvel, a pontos adatokért az anyakönyvi hivatalhoz tessék fordulni), illetve viszonylag ismeretlen is. :)

Itt lehet megtekinteni, hogyan szívatják meg a dizőz elvtársnőt jelen időben:

(Forrás: Díva Z.)

- mondta egy tanult barátunk.

Egyre gyakrabban olvasom a Reakciót, és ismét egy számomra érdekes cikket ajánlanék figyelmetekbe, következmények nélküli, apatikus, cinikus, álszemérmes, össze-vissza hazudozó országunk állapotjáról.

Itt lehet elolvasni.

És a végére még egy találó idézet:

- Melyik a rosszabb, a tudatlanság vagy a közöny?
- Nem tudom és nem is érdekel!

Van ez a reklám:

Erről mondjuk addictnak kéne írni, de megteszem ezúttal én: szerintem kurva jó ötlet. Nem szeretem a rájfájzent, gyűlölöm Tömör Professzort, de ez a megvalósítást bazmeg üt.

Itt van a kommentmezők CAPTCHA része, és egy kiváló ötlettel alátoltak egy komplett kreatívot - “Nem egyértelmű? Tisztánlátás!”. A captcha lényege pont az, hogy képes legyél elolvasni és értelmezni a karaktersort, amit látsz, erre építették fel a kampányt.

Mondom, értékelhetem egyébként az egész rájfájzent egy kalap szarnak, ez a megoldás nálam mégis le-a-kalappal.

Mondjuk abban az országban, amelyben a nemzetközi kutatások szerint millió funkcionális analfabéta van, különösen frappáns a kreatív. :)

Két újabb kedvenc a szériából:

Basic “Tűzkarikááááák” Dániel

Valamint Horváth “Szupergitársrác16″ Tamás:

Wiko-nak különösen ajánlom.

Nincs tévém, de információkat azért kapok: megosztanám veletek két kedvencemet a premierből.

Első Miss Alkohol, “nefényképezzééééé kérlek”.

Második Mezei József, “köfi”. Szerintem egyébként őrültnagy jelenség a srác. :)

A “mindenkikedvencéről”, a 16 éves gitáros nyunyeszről nem írok, nyilvánvalóan lesz vele “valami” a csatornán. Mert ez már csak így szokik lenni.

http://perfectlie.freeblog.hu/

Ez volt sorozatunk 1. része. Köszönjük.

Minek TV? Atom szar az öszes műsor.
Torrent sokkal érdekesebb.

(innen)

Fél éve nincs tévém.
Azóta boldogabb vagyok.
(De lehet, hogy azért, mert tévézés helyett mondjuk sportolok, olvasok, torrentezek, tehát minőségi szórakozok, jobban nézek ki és kulturáltabb tartalmakat fogyasztok? Hm. Érdekes kérdés.)

Ez beszarás jó! :) Én Nokiás vagyok, a szifon annyira még nem fertőzött meg (noha teljes lenne vele a család, hehe), viszont most az északiak csináltak egy kurvajó microsite-ot meg videót.

Tessék nézni: http://openatownrisk.com/

A klip pedig, nem lehetne látni ugyan, csak ha feltöröd mind a négy pecsétet a fenti honlapon, de hát végül az internet világában élünk vagy mi:

A behind the scenes videó pedig:

Szerintem zseniális.

Újabb magyar siker Londonban.

Chris & Tibor táskák. Csekk disz áut. Nem sírni kell, hanem belefogni, oszt csinálni.

Jó, nyilván lekéstem a ma déli bejegyzéshatáridőt, de én is hozzáfűznék egy személyest a Tandemhez.

Én ugyan nem voltam rendszeres látogatója, sőt, meglehetősen rendszertelen, de a blogtalálkozókon, amiken részt vettem, mindig jól éreztem magam, és történt néhány meghatározó ismeretségkötés is a Tandemben. A nagy kedvencemet, Kyan-t itt sikerült megismerni, de találkoztam régi barátokkal is, mint Ricsi, Losték, itt láttam életemben először Gusékat, meg sok más, addig ismeretlen bloggert és bloggerinát. Örülök, hogy sikerült szorosabb ismeretséget kötnöm néhány bloggerrel, itt ismertem meg Andrist is, aki sajnos mostanában kicsit hűvös velem, de nem baj az.

A Tandem barátságos, szerethető, emberközeli. Sokat jártam annak idején a Bank utcában a Sport Café nevű cukrászdába (Arany János utcai metrómegálló). Amikor először beléptem a Tandembe, tökre dezsavüm lett, mintha a Sportba lépnék: ugyanaz a retrószocialista törtkő járólap, a helyből árad az évszázados “lelakottság” (abszolút pozitív értelemben, mint mikor valódi céljára használnak egy helyet), a kis retró asztalok, meg a bicaj az elején külön extra. Szóval már első pillantásra bejött a hely, eleve barátságos a bicaj- és blogközpontúság.

Szeretjük a Tandemet, a kis helyes magas pincért különösen kedveljük (többen is…), úgyhogy srácok, légyszí gyertek vissza! :)

Csináltam egyszer képeket is, és tökre tetszett a zöld fal meg a bohém képecskék rajta.

Azt pedig érdemes észben tartani, hogy szeptember 13-án ismét blogtalálkozó, a remények szerint a (régi-)új Tandemben. (?)

Majd Gus úgyis tájékoztat.