Kattintásra megnő. :)

Így is lett, összeverbuválódott a kis csapat, van köztük amatőr, profi, meg népszerű blogger is, szóval elég vegyes a társaság.

Egyelőre ott vagyunk, hogy túlestünk négy főzésen (négy vacsorán), még egy van hátra, remélhetőleg most vasárnap, és akkor végeztünk. A technikai megvalósítást (gy.k. felvétel) ezúttal a saját kezembe vettem, én voltam az operatőr meg a rendező is, :) remélem, értékelhető produktumot tudok kiadni a kezemből.

A felszerelésünk egy szinttel feljebb lépett, immár HD kamerával és profi hangcuccal ugortunk neki a történetnek, a korábbi szalagos DV-kamera után ez azért nagy előrelépés. Viszont elég undormányosan fostalicska, hogy az AVCHD formátumban rögzített anyagot a nyamvadt profi (!!!!) Final Cut Pro 7 nem eszi meg. NEM. ESZI. MEG. A Final Cut Pro X talán már igen, de én nem váltok át arra, az tuti. Az FCP7-et ismerem, ráadásul amilyen szarokat lehet hallani az FCPX-ről is, semmi esetre sem váltok.

Úgyhogy most erősen vacillálok két megoldás között: konvertálom a nyersanyagot ProRes422-re, amit már az FCP7 is be tud kapni, vagy alternatív megoldásként Premiere Pro-ra váltok. (Amúgy is szeretném az After Effects-et is kipróbálni egy füst alatt.)

Viszont az idő meg szorít, most nem nagyon tudok még egy új vágószoftvert megtanulni, úgyhogy lehet, hogy maradok a Final Cut-nál. Éjszakára bekúrom batch convert-be a nyersanyagot, két-három nap alatt szerintem végez, utána kezdődhet a vágás.

Van egy pár ötletem, amivel feldobnám a filmet, a gond az, hogy most basszus meg kell tudnom valósítani őket :D

Mennyit néztük régen, te jó ég! Remélem, hosszú távra terveznek :D

A félreértések tisztázása végett: alapvetően kedvelem Szandikát.

“The Walking Dead” Demo Reel 2010 from Stargate Studios on Vimeo.

Get Outta My Way (Boys) Tribute from Jeremy Lucido on Vimeo.

És ez persze feltétlen jó. Ha valaki ezek után kedvet kap, hogy megnézze a Hattyúk tavát, már egy fontos eredmény.

Egyébként egész jó, 8/10, Natalie Portman mindig felhúzott szemöldökével (sírásra álló arc) önkéntelenül is szolidaritva magam is a film teljes időtartama alatt szinte feszülésig sírásra készen húztam fel a szemöldökömet, ami a film végére szabályosan fájt. :)

Come Fly With Me, egyszerűen félelmetes.

Amikor eldöntöttük, hogy folytatjuk a tavalyi vacsoracsatát, akkor az is határozott elképzelés volt, hogy erről is készüljön film, most viszont azzal a kiegészítéssel, hogy a személyes értékeléseket nem borítékba tesszük, hanem a vacsorák végén elmondjuk a kamerába. Úgy, ahogy a tévéműsorban is: alkalmi titokszobákba vonulunk, és elmondjuk a magunkét.

Így is lett: minden helyszínen készült film a főzésről, a vacsoráról valamint az értékelésről. Még így is tömörebb lett, mint a tévésorozat, hiszen ott öt ember öt hétköznap este kap egy-egy műsort, nálunk meg összesen 80 perces film lett a vége.

Amik nagyon érdekesek voltak a filmkészítés közben: egyre több lett a nyersanyag a vége felé. :) Katze még csak 19 gigabájt nyersanyagot produkált, én meg 37 gigányit. Ez mindösszesen 16 óra nyersanyag lett, amit mindenképpen át kellett nézni percről percre, valós időben, hogy láthassam, hogy melyik anyag értékelhető, és melyik nem.

Én ezt annyival dobtam meg a készítés közben – hiszen nem sok idő volt: minden héten készült anyag, és az ötödik hét után máris megtartottuk a moziestet -, hogy effektíve a vágás közben néztem a filmet, vagyis rögtön, élesben vágtam bele a kész anyagba az értékelhető részeket. Vagyis a megnézést megspóroltam, azonnal ment az anyag a levesbe. Nagyon szoros volt a tempó, de sikerült megoldani. Bár lehet, hogy ha több időm lett volna rá, akkor még feszesebbre vágom.

Ami viszont még sokkal érdekesebb volt, az a zenei anyag összeválogatása.

Azt már a film készítése előtt eldöntöttem, hogy kizárólag magyar zenéket válogatok hozzá (nem azért, mert itt magyarkodni akarok, vagy – nemlétező – politikai elköteleződésemet kifejezni), ez alól csak 1-2 kivételt tettem (pl. Cry baby, Hung up, Con Loli). Ráadásul az is egy általam kitűzött cél volt, hogy a zenéket lehetőleg hanglemezről mentsem meg, mert amennyi sok lemezem volt, arra számítottam, hogy csak találok rajtuk annyi olyan magyar zenét, ami illik a filmhez.

Merugye nemcsak úgy oda kell hányni a zenéket, hanem ha már: akkor lehetőleg illeszkedjen is a témához. Vagyis: vagy valami főzős-kajás zene legyen, vagy pedig egy adott jelenethez tökéletesen passzoljon.

Ezt asszem abszolút sikerült abszolválnom, és büszkén jelentem ki: minden zenei anyaggal meg vagyok elégedve, már ami a filmben való elhelyezését illeti. Hatalmas zenei anyagot böngésztem át, és asszem, szerénytelenség nélkül állíthatom, egész jól sikerült. Csomó zene van a fejemben, amikről már előre tudtam, hogy ez itt milyen jó lenne. Úgyhogy asszem, ehhez értek. :)

Hogy még tovább menjek egy lépéssel, a zenék némelyike bizonyos pikánsságot is hordoz magában, kifigurázza az adott szituációt, de ezeket meg csak azok érthetik, akik értik. :) Na ez viszont már tényleg politika. :)

(Pl. Halleluja, Horgászdal, Napraforgó, Egyedül a tóparton, Hadd főzzek ma magamnak, Járom az utam, Lazítani, Most kéne abbahagyni)

Annyi előnyöm van a többiekhez képest, hogy én gyakorlatilag kívülről el tudnám mondani a filmet, annyiszor láttam (vágás közben és utána az elkészült anyagot ellenőrizve is).

Én büszke vagyok erre a filmre. :)

És megint: tanultam egy csomót. Ahogy év elején mondtam: 2010-et a tanulások évének nyilvánítom. Ez asszem be is jött: BKF, jogosítvány, lemezjátszó szerelések, filmvágások. Ezzel is tanultam egy csomót, megint eggyel többet tudok, mint előtte. :) Össze tudok rakni egy 80 perces filmet 16 órányi nyersanyagból. :)

M.H. Vacsoracsata 2, a rdblk csatornáról.

Vacsoracsatánk második, idei szezonja:

M.H. Vacsoracsata 2 from rdblk on Vimeo.

(Ha nem látszik a film, ide kattintasz: vimeo)

M.H. Vacsoracsata from rdblk on Vimeo.

AKAI AP-Q310 lemezjátszó felújítása from rdblk on Vimeo.