redblek

a ZP zaja, pedig még csak nem is Budán lakom.

Elnézést, hogy élek, meg tudom: ha nem tetszik, költözzek máshova, köszi előre is majd a szép kommenteket, de a kurvaélet, amikor a Közraktár utcában laktam, akkor is, meg most a Lónyaiban is basszameg remegnek az ablakok, amikor buli van. Jöhet nekem a stílszerűen zöldbe, megnyugtató zöldbe öltözött tulajdonosnő, hogy nemhangosazene, nincsakörnyékenlakóház, szíveskedjen áthurcolni a valagát ide a IX. kerületbe, és hallgassa meg, hogy milyen kulturált pihenést tesz lehetővé a hely.

Nem akarom én, hogy ne legyen szórakozási lehetősége az arra vágyóknak, hát én is járok, csapatjuk mi is rendesen. Csak sajnos az a helyzet, hogy dolgozom, adót fizetek, amivel két másik embert tartok el, és hogy, hogy nem, pont akkor nem szeretnék tomboló zenét hallgatni, amikor már végeztem a melóval, és pont pihennék egy kicsit. Na és megintcsak hogy, hogy nem, ez éppen egybeesik a szórakozni vágyók szórakozóidejével. Megértem, ők persze nem kell, hogy másnap felkeljenek dolgozni, mert a szülői támogatáshoz, az ösztöndíjhoz nem kell dolgozni járni (tudom, nem vagyok sikeres), viszont nekem meg kell.

Nekem nem fog hiányozni a hely, legalább kuss lesz délutánonként, amikor még a belső udvar is az ütemes basszusra rezonál. A mai napig élénken él bennem az a Bikini koncert, amit az elejétől a végéig kristálytisztán végigkövethettem Sustorgós Lajossal, amire épp pont nem annyira voltam kíváncsi.

Az milyen, hogy megerőszakolnak, hogy akaratodon kívül vegyél részt egy koncerten?