Sajnos nálunk családi okok miatt nem maradhat, és az idősebbik cicával sem jön ki jól, nem tudta megszokni az otthonunkat.

Kissé félős kislány, lakásban tartásra ajánlott. Mindenevő, szobatiszta, a zárt alomdobozt kedveli (mindazonáltal egy nyitott alomtálcát tudok biztosítani neki, ha szükséges). Jól táplált, szép szőrű, élénk, játékos. Fürdést, körömvágást egyre jobban tűri. Szereti a csörgő műegeret, egy üres WC gurigával vagy egy kiszuperált cipőfűzővel is elvan.

Név: Kitti
Nem: ivartalanított, egészséges nőstény
Kor: 8 hónapos
Szín: koromfekete
Egyéb: oltva, féreg hajtva
Oltási kiskönyvét is adom.

Kérem, aki be tudná fogadni, mielőbb írjon!

a macskámat.

Akkor is, ha letekeri a komplett vécépapírgurigát, akkor is, ha cafatokra tépi a kukát és a teljes tartalmát széjjelviszi a lakásban, akkor is, ha csupa szőr minden ruhám, akkor is, ha agyonkarmol, akkor is, ha széthordja a tojáshéjat, és hónapokkal később találom meg a kanapé alatt, akkor is, ha halálfélelmet okozva kiül a negyedik emeleti nyitott ablakba.

Mert egy tündérgombóc. Imádom. A rózsaszín radírorrát, a pöttösz haszát, az égnek álló lábait, a leégett bajuszát, a puha tappancsát, meg a gyönyörűbarna szőrét. Meg mindent.

meghozhatják az ember jó kedvét: most például egy hiperegyszerű függönymosás simogatja a lelkem. A frissen mosott függönyt én azonnal fel szoktam rakni, és most is ez volt, és a friss, tisztaságillat gyakorlatilag beteríti a lakást. Ez jóóó.

Meg az, hogy az egész lakást kitakarítottam, Gomez egy éves, őt is megfürdettem, ne menjen már koszosan át a felnőttkor kapuján. Este Brutális Diszkó, előtte alapozás egyre dagadó (létszámú) baráti társasággal, szóval szép kis nap van máma is.

hogy Gomez, a kis tündérgombóc, csáléfülű, tenyérbenelférő szőrpamacs rózsaszín tappancsokkal és gnóm bajuszokkal ma EGY ÉVES lett. :)

Hivalatosan is adult.

Az van, hogy drasztikus változásokat látok a macskán: most május 30-án lesz 1 éves, és az utóbbi egy hétben olyan viselkedéseket produkált, amiket eddig, amióta nálam van, még nem.

Konkrétan odajön hozzám: bújik.

Na ez eddig nem volt jellemző. De most, tündérmacsek módon, felugrik a számítógép asztalra, a két gépelő kezem közé, lehajtja a fejét, és noszogat, hogy a fejemmel simogassam (amit én persze elérzékenyülve meg is teszek). Teljesen meglepő, mert a felém iránt érzett ragaszkodásának eddig minimális jelét tapasztaltam, de most meg teljesen túlárad itten. Most is, a fejdörzsölés már megvolt, most meg lemászott az ölembe, és ott berreg.

Gyakorlatilag le vagyok nyűgözve. Meg vagyok babonázva. Végre lett egy kedves kismakkám. :)