a flickr-en!

Menjetek, nézzétek meg!

Elveimmel ellentétben bementünk a tömegbe, megtekintettük mi is.

flickr-en több kép is van.

Na csak azt akarom szemléltetni, hogy manuálfókusszal is el tudok kapni néha pillanatokat, amik végül fotón is tetszenek. Ez kettő olyan kép, amit csak úgy ellőttem, saccra a fókuszt. Viszont they turned out to be not so bad anyway.

Flickr-en meg lehet nézni nagyban is, ott még Gomez szemében én is látszom tükröződni.

Tessék csekkolni a flickr fiókomat, rengeteg új fotót tettem fel többféle kategóriában is!

Egy dolog az, amikor az ember a mobiljával lő magáról egy képet a tükörben, de amikor ugyanezt egy emeletes vakuval felszerelt tükörreflexes Nikonnal teszi, az kicsit olyan mintha pump-action shotgunnal menne vadászni a kacsaúsztatóra. :D

Konkrétan a hasamat fogdostam a röhögéstől! :)

És további bestof rómeó:

- A te segged is fáj meg az enyém is…
- Akkor csókolózzunk!

Gonzink is alkot:

ANONYM: en nagyon szeretem a főzelékeket. talan azert is, mert a legjobb bnom hihetetlenuljo fozelekeket tud csinalni tudod, amikor erzed a kajan, h beleadta a lelket is, es minden iz csak te erted van
SAVILE: én azt szeretem, ha a pasim a lelkét is beleadva két napon át csak ananászlevet iszik, h jó édes legyen a gecije. és akkor érzem, h minden íz csak értem van.

és kirakta a képeit már egy ismerkedős oldalra.

Tök büszke voltam, mikor megnéztem, hogy jéééééééééééé, azokat én fotóztam. :)) Azóta ő is kapott egy csomó bókot a képekre, sőt, még az anyukájának is tökre tetszett.

:))

Van az ismert probléma ugye, a tulipán és a gumi napellenző közötti látványos különbség.

Mert vegyük csak például ezt a képet:
http://www.flickr.com/photos/22569589@N06/2388121170/

Ez gumi napellenzővel készült, ami gyakorlatilag egy egyszerű gumi karima az obi körül.

Aztán vegyük ezt:
http://www.flickr.com/photos/22569589@N06/2357587498/

Ez pedig napellenző nélkül, de mondhatnám azt is, hogy tulipán napellenzővel. A tulipán azért jó, mert pontosan úgy van kivágva, hogy a végponton se lógjon bele a képbe, mintegy retró, ámde roppant gusztustalan fekete sarkokat eredményezve a fotón.

Kell szereznem egy tulipán napellenzőt a gumi helyett/mellé.

amikor a manuálfókuszos 50-es 1.8D-s objektívvel ilyen képeket bírok kitekerni.

Összehugyozom magam, szerintem annyira jó ez a kép.

http://flickr.com/photos/22569589@N06/2388039682/

Andris meglepett azzal, hogy elvitt a Budapest táncbajnokságra, amit Tökölön, a Sportcsarnokban rendeztek.

Hosszú bejegyzés jön, kattints a TOVÁBB-ra! TOVÁBB »

No hát lassan egy hónapja használom aktívan a masinát, és ez kurvára nem sokat jelent. Képességeit a legcsekélyebb mértékben sem használom ki (még), éppen ezért is esett erre a belépőszintűre a választásom kb. egy fél évvel ezelőtt. Azért, mert azt gondoltam, jó lesz ezen megtanulni a szigorú értelemben vett alapokat, amiket azután bámilyen gép használata esetén tudok alkalmazni.

Ég és föld. Persze volt már a kezemben tükörreflexes, de nagyon sokáig (négy évig) egy Canon kompakttal (PowerShot A85) fotóztam. Az eredmény ismert: szar, bemozdult, gyenge minőségű fotók, jó fotó kizárólag tűző napon, atomstabil kézzel és/vagy rövid záridővel készülhetett.

Félreértés ne essék: számomra digitális tükörreflexes fényképezőgépet két (kettő) cég gyárt, a Nikon és a Canon. A többi a leves.

A kompakt gépek azok, amik kicsikék, többnyire tégla formájúak, az objektívjük a géppel egybeépített, vagyis nem cserélhető, könnyű a kezelésük, egyszerű “előkapom és fotózok” stílusú masinák.

A bridge gépek már komolyabbak, objektívjük nagyobb, azonban még nem cserélhető, szolgáltatásaik komolyabbak. Bridge (=híd), vagyis átmenet a kompakt és a tükörreflexes között.

A gépek királya természetesen a tükörreflexes (mint az én D40x-em). Hívják őket SLR-nek is (Single Lens Reflex=tükörreflex), ami az analóg tükörreflexes gépre vonatkozik, illetve DSLR-nek a digitális tükörreflexes gépeket, ezekben már nem filmre dolgoznak, hanem kizárólag digitálisan.

A működésében is eltér a két alatta lévő kategóriától, hiszen komoly zárszerkezettel rendelkezik. A zárszerkezet az, ami útját állja a fénynek, és exponáláskor kinyit, hogy fény érje az érzékelőt. Ebből adódik elég speciális hangjuk is, ami a fényképezőgépek “nemzetközi” hangja is egyben. (Ezért van az, hogy a kis kompakt gépeken is be lehet állítani, hogy exponáláskor kiadják magukból az ismert “elsütés” hangot, de ez ne tévesszen meg bennünket, ez csupán egy hangfájl, amit a kis gépek gombnyomáskor lejátszanak. Illúzió.)

A tükörreflexesek abban is eltérnek a többitől, hogy a képek komponálásakor pontosan azt a képet látjuk a keresőben, amit a lencse is lát, vagyis ami majd a kész kép lesz. A kompakt gépeknél ez nem így van, hanem ott egy külön kis ablakocska található rajtuk, azon keresztül kell nézni, és ez csak hozzávetőleges képet ad arról, hogy mi lesz a végeredmény.

Mért jó a tükörreflexes? Pont a fenti okok miatt. Azt látom, amit fotózok vele. Manuális beállítási lehetőségei miatt azt csinálok vele, amit akarok, illetve pontosabban: azt csinálja a gép, amit akarok, és az úgy is fog kinézni, ahogy akarom. Objektívje tetszés szerint cserélhető, határ a csillagos ég. Kiegészítői hosszú sora széleskörű felhasználást garantál (távkioldó, külső vakuk, markolat, állvány, stb.)

A tükörreflexes nem tud videót csinálni. De - mint bizonyára tudjuk -, a videófelvevős fényképezőgépek kizárólag parasztvakításra szolgálnak, igazából jó minőségű videót úgyse tudnak, egy DSLR viszont ne videót csináljon, hanem profi képeket, amiket csinál is. Egyébként meg természetesen a tükörreflex technológia sajátossága nem teszi lehetővé a videófelvételt.

Fura egyébként, mert ez olyan, mint a házasság. Megveszel egy DSLR-t, (elveszel egyet…), aztán ráébredsz, hogy új objektívet “akar”, új vakut “akar”, szóval csak költesz rá, költesz rá, de baszki, megéri! Megéri. És aztán van egy alapgéped (ezt váznak hívják, a váz az objektív nélküli, “puszta” gépet jelenti), ami pusztán töredékét éri majd a számtalan objektívnek és kiegészítőnek. Mert ugye a kitobjektív (amit a vázhoz adnak többnyire kedvezményes áron) nem elég, akkor veszel egy másikat, aztán még egyet, és hipphopp, máris többet költöttél, mint a váz ára.

Nekem (most) azért Nikon, mert kurvára nem vagyok profi egy Canonhoz. (Na nem mintha a Nikon nem lenne profi!) Szolgáltatásai - papíron - tökéletesen elegendők nekem. Meg hát szégyellnék is egyelőre lelkes műkedvelőként olyan géppel dolgozni, amit úgysem tudnék kihasználni. Ezzel nem szégyellek, a D40x-ről úgy érzem, hogy az én gépem.

Ezért kérlek benneteket, nézegessétek a képeimet, és kommenteljétek őket bátran a Flickr-en is! Ebből én is tanulok.