http://divany.hu/

http://hazasember.blog.hu/

http://custos.blog.hu/

http://justagay.blog.hu/

http://petitprince.freeblog.hu/

http://cubeblog.freeblog.hu/

A Rák princípiuma a szervezetben

Az orvosi asztrológiában a Rák hatása alá tartozik a gyomor, mell, emlőmirigyek, nyálkahártya, petefészek, méh, izmok közül: a rekeszizom, mellizomzat, bordaközi izmok, a csontozatból szegycsont, és az 5-9 borda. Ásványi sója az egészséges és rugalmas kötőszövetekhez nélkülözhetetlen calcium- fluorid. A jegy uralkodó bolygója, a Hold jelentős befolyást gyakorol a nyálkahártyák és az emlőmirigyek működésére.

A Rák betegséghajlamai

Azok az ingerektől, amelyek pl. egy Kos típus számára nem többek kellemes izgalomnál, egy örökké aggodalmaskodó Ráknak a szó szoros értelmében liftezni kezd a gyomra. Emésztőrendszere ugyanis nagyon- nagyon érzékeny. A (legtöbbször torkosság- előidézte) gyomorrontásoktól a gyomorégésen, gyomorhuruton át az olyan komoly panaszokig, mint pl. a gyomorfekély, a hasnyálmirigy megbetegedései, vékony-és vastagbél-gyulladás, nagyon széles a skála. A jegyben uralkodó Hold hatása miatt a nőket jobban megviseli a PMS- szindróma, mint más társaikat. Már 7-10 nappal a menstruációs ciklus előtt kötőszöveti cisztáktól szenvedhetnek, amikor is a mellek rendszeresen megdagadnak vagy becsomósodnak. Méhük, mellük egyébként is érzékeny – mindamellett tehát. A különböző típusú allergiák, pl. tejcukor allergia és más ételallergiák, a folyadék háztartás zavarai-pl. ödémásodás, szintén jellemzők lehetnek, akár csak a különböző kedélybetegségek, túlzott hangulati hullámzás.

A brokkoli gyomorégést okozhat

Ahhoz, hogy megőrizze egészségét, a hangsúlyos Rák típusnak az átlagnál tudatosabban kellene táplálkoznia. Ezt azonban nem túl egyszerű megtennie. Miközben pl. nagy szüksége van a napi friss gyümölcs és zöldségfélékre, az olyan, magas rost tartalmú növények, mint a répa, brokkoli, karfiol, kelkáposzta, gyomorégést okozhatnak neki. Ezeket tanácsosabb párolva fogyasztania, de ilyenkor gondosan oda kell figyelnie, nehogy túl főzze őket, hiszen akkor meg az értékes vitaminok vesznek oda.

Másfelől nem mindig ahhoz vonzódik, ami jót tesz neki. Az egyébként is nehezen emészthető húsféléket talán gond nélkül kihagyja étrendjéből, ellentétben a felesleges kilókon kívül puffadást és más gyomorpanaszokat is okozó édességekkel. További kedvencei, a különféle gabonakásák, tésztafélék, tenger gyümölcsei, gomba, paradicsom, tejtermékek egyszerre válhatnak az egészséges táplálkozás alapkellékeivé és a problémák forrásaivá. Garfieldhez hasonlóan sok Rák él- hal a lasagnaért, meg az olasz konyha további remekeiért, amelyeket, jó szakács lévén kitűnően el is tud készíteni. Egyik Rák barátnőm tejszínes tortellinije pl.a világ legelszántabb fogyókúrázója számára is garanciát jelentene a visszaesésre.

Javasolt élelmiszerek

Egy megfelelően összeállított diéta akár leggyakoribb, krónikus panaszaikat is kezelhető szinten tarthatja. Amennyiben figyelnek a kalcium pótlására (pl. vízitorma, brokkoli, kelkáposzta, lazac, szardínia), a tejcukor allergiások szójakészítményekkel: pl. szójasajttal, szójatúróval, szójatejjel helyettesíthetik a tejtermékeket. A barnarizs leve, ízesítve vagy natúr módon fogyasztva nem csak nekik tesz jót, hanem általában is enyhíti a gyomorégést. Gyomornyugtató, egyszersmind emésztő nedvek képződését serkentő hatású a gyömbér, kömény, szegfűszeg, ánizs, kapor, lestyán, endívia saláta is.

A puffadásgátló, idegeket, izmokat erősítő, az emésztést elősegítő menta univerzális csodaszer számukra, a nyílgyökér, orvosi citromfű, fekete áfonya, görögszéna pedig, ha nem is kimondottan vízhajtók, gátolják folyadék visszatartását A gyümölcs-és/vagy barnarizs-napokkal felvezetett majd leépített egy- két napos böjtök szintén sokat használnak.

Esküdt ellenségek

Az érzékeny emésztésű Rákoknak tanácsosabb tartózkodni az erős, csípős fűszerektől, főleg a bors- és paprika- féléktől, akárcsak a túl zsíros ételektől. PMS szindrómában szenvedő hölgyek a csokoládé, kávé, tea, kóla, kakaó kiiktatásával enyhíthetnek tüneteiken. Mindannyiuknak érdemes csínján bánniuk a keményítővel, sóval, a fehér cukrot pedig mézzel és más természetes édesítőszerekkel helyettesíthetik.

A Rák és a felesleges kilók

A mesebeli szabó hiába próbált köntöst varrni a Holdnak. Mire elkészült ugyanis remekművével, a szeszélyes égitest hol kihízta új ruháját, hol pedig ez éppenséggel lötyögött rajta. A mester újra meg újra mértéket vett és munkához látott, míg nem egyszer csak feladta. Hasonló helyzetben vannak a testsúlyuk beállításával küszködő ember – Rákok is. Különösen ha alkati adottságaikra még rá is tesznek egy lapáttal.

„Aki szeret, az etet” – vallják meggyőződéssel, és konyhaművészetüknek, vendégszeretetüknek nehéz is ellenállni. Akár saját maguknak is. Anélkül, hogy észrevennék, naphosszat kóstolgatnak. Főzés közben az ételt, a főétkezések közötti szünetekben, munka, olvasás, tévézés, sétálgatás, ábrándozás közben meg különféle nassolnivalókat. Ha istenigazából belejönnek, kilószámra tüntetik el a ropit, Túró Rudit, marcipánkockákat, péksüteményeket és még ki tudja mi mindent. Ha jó napjuk van, azért, mert már az orvos is megmondta: az olyan érzékeny a gyomrúak, mint ők, inkább többször egyenek keveset, mint egyszerre sokat. Ha pedig épp mélyponton vannak, azért, hogy visszanyerjék lelki egyensúlyukat.
Újra fitten

Erősségek

Élénk fantáziájuk segítségével nem csupán hamarosan elérendő álomalakjukat képzelhetik maguk elé, hanem jobbnál jobb kifogásokat is találhatnak, miért is nem akarják elmajszolgatni a következő tepsi túrós pitét.

Gyengék

Finoman szólva, akaraterejük, kitartásuk, következetességük hagy némi kívánni valót maga után.

Javasolt mozgásformák

Mondani sem kell, annyi mindenhez hasonlóan a Rákoknál a testgyakorlás is hangulat függő. Az úszás azonban akkor is ajánlható nekik, ha egyébként nem különösebben sportos alkatok, hiszen ez stabilizálja kedélyállapotukat is. A vitorlázás és más vízi sportok szintén karakterükre szabottak, de az egyszerű víz parti séták is jó hatással vannak rájuk. Különösen, ha nem visznek magukkal egy hétre elegendő nassolnivalót.

Romantikus alkatukhoz a romantikus, lassú táncok illenek, a hölgyek pedig, a képzeletüket tápláló hastánc révén lelki egyensúlyukat is megőrizhetik.

Kik csak az uccán
járnak-kelnek
szépséget rajta
nem igen lelnek,
kiváncsi szemmel
rá nem tapadnak:
csak egy karika,
szürke karika,
ólomkarika,
vén templomablak.

Rácsa rozsdás,
kerete málló,
emitt moh lepi,
amott pókháló, -
sütheti napfény,
sötét örökre,
mint világtalan,
bús világtalan,
agg világtalan
húnyt szeme-gödre.

De ki belép
a tág, iromba,
boltozatos,
hűvös templomba
s belülről pillant
ablakára,
megdöbbenten áll,
megkövülten áll,
elbűvölten áll: -
Nézz a csodára! -

Színek zengése!
Fények zúgása!
Mártir mosolya!
Szűz vallomása!
Kék, ami békül,
piros, mi lázad!
Magasba ragad,
a mennybe ragad
lángtünemény
és tűzkáprázat!

Ó, titkok titka:
a földön ittlent
belülről nézzen
mindenki mindent,
szemet és szívet
és harcot és békét! -
Áldja meg az Úr,
áldja meg az Úr
a belülről látók
fényességét!

(Alapvetően nem vagyok egy szentfazék, de ez a vers régóta egyik kedvencem. Sokat jelentett nekem, amikor annak idején a zongoratanárom megmutatta ezt a verset. Arra már nem emlékszem, hogy melyik zongoradarab volt, de egy mű értelmezése kapcsán jött elő. Vissza-visszatér az életembe ez a vers. Ez a vers olyan, mint én vagyok, ezen lepődtem meg a legjobban, később, már érettebb fejjel. Én vagyok a templomablak.)

Ennek folyományaként tehát megérkezett az új adókártyám, ezzel pedig lezárult a teljes okmánycserém. Már csak a névjegykártyám maradt, de az nem is tekinthető szigorúan okmánynak, ráadásul már az is a nyomdában van. :)

Továbbra is azt mondom, hogy számomra megdöbbentően pozitív élmény az egész névváltoztatási-okmánycserélési folyamat. Mindenütt precíz, gördülékeny ügyintézés, segítőkész irodisták, én is odafigyeltem, így nagyrészt kiszűrhetőek a hibalehetőségek.

Azt hittem, hogy ótvaros procedúra lesz ez az egész, ehhez képest elismerésem a hatóságoknak. Napok alatt, percek alatt, illetve – adókártya – egy hónap alatt utánaérdeklődés, telefonos kérdezősködés, a hivatalok zaklatása nélkül egyszerűen megkaptam a papírjaimat.

Szóval köszönöm a segítséget, és emelem kalapom.

Egyrészt a fejtágítás roppant hasznosnak bizonyult, kicsit mélyebben beleláthattam végre a kollégák szakterületébe.

Másod- és többedsorban pedig:

1) az olasz férfiak (úgy a fiatal felnőttektől kezdve, de különösen a harmincas-ötvenes korosztály) megdöbbentően igényesek. Külsőleg, úgy értem. Kifogástalan elegancia, nekem ez így nagyon tetszett. Tetszett, hogy van olyan ország, ahol a férfiak fel merik vállalni, hogy igényesek. A hazai helyzetről ugye inkább ne beszéljük. És ugye természetesen nem buzikról van szó, hanem úgy általában a felnőtt férfiakról.

2) az, ahogy az olaszok vezetnek a különféle közutakon és autópályákon, az kriminális. KRI-MI-NÁ-LIS!!! Tulajdonképpen nem is értem, hogy: 2a) az olasz úttesteken minek van pályafelfestés (teljesen figyelmen kívül hagyják, mennek összevissza), 2b) az olaszországban használt autókon mért nem csak gáz, kormány és duda van, az autó többi komponense ugyanis szemmel láthatóan felesleges. Pontosítok, igazából kormány sem kell (úgysincs ugye sávfelfestés :D), a sofőrünk ugyanis csak a gázt meg a dudát használta váltakozó felosztásban.

De amit ezek úgy általában művelnek, az életveszély. Olyan autó, amelyiknek nincs meghúzva az oldala, gyakorlatilag nincs is. (Egyébként olasz autók sincsenek Olaszországban, meglepő módon.) Mennek összevissza, jobbra-balra, dudálnak, mutogatnak az autókban, mint valami perlekedő vénasszonyok, komolyan mondom, nekünk tiszta idegroham és halálfélelem volt.

3) pasta, pasta, pasta. Olívás pasta. Tortellini, mondjuk ez finom volt, de az olívás szarjuktól úgy felfordult a gyomrom, hogy még most is érzem. Brr. A fűszerek és a só mint olyan, mintha ismeretlen fogalmak lennének, pedig hát a paradicsomos ízalapok eleve kiáltanának valami jó kis bazsalikom-, oregánó- és kakukkfűszimfóniához, de itt ez annyira nem jellemző.

4) reggeli? Én azt hittem, ha egész nap csak pasztát esznek, akkor legalább a reggelit megtolják neki rendesen, hogy azért ne éhezzenek már. Tévedtem. A reggeli müzli, lekváros kroászan, nutella, meg száraz zsömle volt. WTF?!?!? Tényleg ennyi. Csupa túlédes szarok, semmi sajt, semmi hús, semmi férfinak való étel, csak ilyen langyibangyi álwellness izék. Sokeuróért ez azért elég szegényes. Remélem, ez csak a mi éppen kifogott szar szállásunkra volt jellemző, és nem ezt reggelizik országszerte a derék taljánok, mert akkor tényleg nagyon sajnálom őket.

5) patópálúr. Nagyon easygoing népekkel találkoztunk végig. Itt – eltekintve a fentebb említett autóvezetéstől – nemigen van napi stressz, mindenki “nyuginyuginyuginyuuuuuugi” szöveggel, kezét fenntarva, integet, hogy nem eszik olyan forrón a kását. Minden el lesz intézve, nyugalom, nyugalom. Ízirájder öcsém. Be vannak lassulva, mint egy hatvanmilliós, konstans beszívott hippikommuna.

6) nem beszélnek angolul. Ez valami vicc lehet csak. Éttermekben nem beszélnek angolul? Pénztárban nem beszélnek angolul? Gyakorlatilag az oktatóinkon kívül egy sem beszélt semmilyen civilizált nyelvet, csak a prego, pronto, si, si, pasta, ezek mennek. Még köszönni sem tudnak angolul. Európa közepén 2010-ben ez kissé öngyilkos hozzáállás.

7) Verona tényleg gyönyörű. Ott állunk a középkori városban, Louis Vuitton, pimkie meg bershka csillogó kirakatok alatt, közben a sarkon a torony, a következő utcában meg Júlia erkélye. A modern és tredisönell langyos egyvelege. A higgadt sofőrünk mindenesetre visszaugatott a rendőrnek, amikor tiltott helyen állt meg, hogy kirakjon minket a főtéren. Én konkrétan azt hittem, lelőnek, mikor a rendőrnő a jobb kezével a fegyverén elkezdett egyre gyorsabban felénk iramodni, a sofőr (70 éves papáról beszélünk, úgy is becéztük egymás között, hogy “A Papa”) meg békésen üresbe rakta a kocsit, kizavart minket a furgonból üvöltve, és ugyanúgy üvöltözött a rendőrrel is. Már azon gondolkodtam, kit kell értesíteni a holttesteink hazaszállítása miatt, de ha engem is lelőnek a rendőrök, akkor mondjuk erre sem sok esélyem maradt volna…

8) a magyarok sosem okoznak csalódást a repülőgépen. Ritka kulturálatlan egy népség, de most komolyan. Semmi dignity, tisztára mint az állatok. Üvöltöznek, de úgy ám, hogy az egész gép hallja, és fennhangon mesélik a hülye sztorijaikat, és minden egyes alkalommal úgy viselkednek, mint aki először repül – és ennek persze hangot is adnak. Nem tudom. Nem szeretek magyarokkal egy gépen utazni. Ilyenkor mindig vagy direkt angolul kommunikálok a személyzettel, vagy ipod, és végig füles.

Ezek a tapasztalataim. Olaszország en bloc gyönyörű.

Az első vízióm beigazolódott, már a zárt ajtó előtt, kint a hidegben (elég hűvös volt péntek reggel) 6 ember állt pedáns libasorban az üvegablakok előtt, én beálltam a legvégére. Közben csak jöttek-jöttek, azok is mind beálltak a végére, ez elég precízen zajlott.

Pontban 8-kor beengedtek mindenkit, az ajtónálló orkok segítettek mindenkinek a megfelelő sorszám kiadásában a gépnél, majd megkezdődött a munka.

Az okmánycserés ügyintézés-sorozatom legutolsó döbbenetét ekkor tapasztaltam meg: miután helyet foglaltam a váróban, 7, azaz hét perc elteltével szólították a sorszámomat, majd 10 perc ügyintézés során megkaptam az új TAJ kártyámat, és ennyi. Sőt, még egy tisztázatlan OEP adatot is módosítottunk az ügyintéző hölggyel, aki roppant készséges, gyors és türelmes volt.

Vagyis tizenhét perc alatt frissítettem OEP státusomat, kaptam új kártyát, és a hatékony ügyintézés tapasztalatával távoztam az ügyfélszolgálatról (és még egy Csepregi Éva hasonmás ügyintézőnőt is láttam).

Ezzel azt hiszem, véget ért az okmánycserék sora, most már tényleg csak azokat kell majd idővel kicserélni, amik amúgy is esedékesek majd cserére.

Összességében a tapasztalataim nagyon kedvezőek, teljesen jó benyomásokkal távoztam mindenhonnan, minden precízen, a beígért határidőre megkaptam, van élő Ügyfélkapum is, már tényleg csak az adókártyára várok, de ez már nem rajtam múlik, a papír náluk van.

Most már csak szoknom kell, hogy másképp kell bemutatkoznom, mert tegnap a bowlingpályán az ismeretlenek előtt kicsit összezavarodtam még, hogy hahó, már nem is így hívnak. :)

Majd megszokom.

A két héttel ezelőtti Okmányirodás ügyintézés után már múlt héten megvolt a személyim, most kaptam meg az útlevelemet is, és gondoltam, egy füst alatt elintézem az ügyfélkapus regisztrációmat is, ha már ilyen flottul megy az ügyintézés erre nálunk. :) Így is lett, kevesebb, mint öt perc alatt élesített ügyfélkapus regisztrációval távoztam. (Azóta például, tök érdekes, meg tudtam nézni a saját OEP ellátásaimat, tíz évre visszamenőleg. Érdekes, hogy micsoda bejegyzéseket hagytak az orvosok, laborosok, stb. a “betegéletutamban”.)

Úgyhogy ismét el kell ismernem a “rendszert”: nekem abszolút bevált, nincsenek rossz tapasztalataim, villámgyors az ügyintézés, az ügyfélkapu szerintem – egyelőre… – szuper, nincs semmilyen panaszom.

Ma még négy fontos szolgáltatónál jelentettem a névcserét: bank, Vodafone, internetszolgáltató, nyugdíjpénztár.

A bankban egy elbűvölő, dominajellegű középkorú hölgy segített, kicsit Bree Hodge volt, kicsit Bridzsit Nílzen, mindenesetre 10 perc alatt elintézte az adatmódosítást, és még egy banki szolgáltatást is ajánlott. Azt is mondta a néni, hogy a bankkártyákat majd az egyébként is esedékes lejártukkor cserélik ki az új nevűre, hiszen addig tudom magam igazolni akár az útlevelemmel, akár a személyimmel. Kár, hogy ezt nem csinálják meg azonnal, de igazából mindegy, mindkét kártyám idén jár le, akkor majd kapok új nevűt. :)

Vodafone: még ennyi sem volt, öt perc, semmilyen szerződés nem kellett hozzá, pedig minden szart vittem magammal, mondom, ha pont olyan dokumentumot kér, ami nincs nálam, lekarmolom a reklámfalat. De semmilyen papírt nem kért az ügyintéző lány, csak a személyit meg a lakcímkártyát, és már kész is volt.

Internetszolgáltatónak is jeleztem a változást, erre visszaküldtek egy formanyomtatványt, hogy ezt kitöltve juttassam vissza nekik. Itt tehát még várat magára a dolog, hétfőn fogom visszaküldeni.

Nyugdíjpénztár: az online felületük nekem nagyon bejön, minden lényeges változtatást meg lehet itt is tenni. Én is így tettem, online intéztem az adatlejelentést. Azt ígérte a program, hogy 24 órán belül feldolgozzák. Ha ez igaz, akkor itt sem kell ügyfélszolgálatra menni, hanem ügyfélbarát módon, online megoldottam a problémát.

Mi van még?

Adókártyám lecserélését kezdeményeztem a 10T34 jelű dokumentum kitöltésével. Mivel akkor még nem volt ügyfélkapum, ezért ezt offline, két példányos ajánlott küldeményként adtam fel nekik, remélem semmit sem basztam el rajta, és befogadják, legyártják az új kártyámat. (Bár a program elvégezte az ellenőrzést, és nem talált semmilyen hibát az online nyomtatványon, úgyhogy remélem minden OK lesz.)

TAJ: na ez még egy kör lesz, felhívtam őket, azt tanácsolták, hogy az lesz a legjobb nekem, ha egyszerűen bemegyek a Teve utcába, és ott személyesen kezdeményezem a kártyacserét. Valószínűleg igazuk van, már rá is szántam magam, de sajnos ez már a mai napba nem fért bele, jövő héten fogok tudni csak elmenni.

Így, ezekkel a dokumentumokkal lassan a végére érek a történetnek. Olyan apróságokat, mint DM kártya, IKEA Family kártya, Ofotért kártya, stb, nem hiszem, hogy egy névváltozás miatt újragyártanak, de azért majd jelzem feléjük is. Mindenesetre a neveket ezek online felületein is át lehet írni, ezt megtettem.

Őszintén szólva itt, a végén, nem is tudom, hogy mik vannak még, amiket el kéne intézni. Szerintem a legfontosabbakkal megvagyok, gyönyörű új anyakönyvi kivonatom is van, amire rá van írva, hogy “A gyermek neve:…” Méghogy én gyermek… :D Vicces ezt így látni :) Szóval nem tudom, hogy mi lenne még, majd ha esedékes lesz valami, akkor azt gondolom, úgyis ad hoc jelleggel fogják elintézni.

Gyűlölöm azt, ahová jutottam.

(Erről nem is szabadna persze írni, de a törpök élete sajnos nem csak játék és mese.)

Tiszta gördülékeny, meglepően segítőkész és villámgyors ügyintézők, tényleg, majdnem elhittem fél óráig, hogy valami fáking ószom ügyfélbarát ország állampolgára vagyok.

Először is az anyakönyvi hivatal, itt is kb. 10 kemény percet voltunk összesen, kitöltöttem a kikérő lapot, és kaptam gyönyörű új anyakönyvi kivonatot, tényleg másodpercek alatt.

Utána ezzel irány az okmányiroda, és – dobpergés – meglepetés: itt is 30 perc alatt végeztünk. Én egy egész délelőtti procedúrára készültem, de nem így lett.

Merthogy fél óráig voltam bent a kerületi okmányirodában, és ánbilíveböl: egy sorszámmal mindent elintéztem. Látta az ügyintéző, hogy miről van szó, megkérdezte, hogy akarok-e a személyi mellé útlevelet és lakcímkártyát is cserélni. Mondom, természetesen igen. Erre kitöltötte azokat a papírokat is, a régieket bevonta, az igénylést aláírtam, bankkártyával (!!!!!!!!) fizettem a szomszédos ablaknál, és voilá – kész is vagyunk. Meghagyta, hogy egy hét múlva már mehetek is a kész útlevélért és személyiért, a lakcímkártyát ugyanis azonnal elkészítette.

A döbbenettől gyakorlatilag nem tudtam beszélni, még fel sem ocsúdtam, már le is fotóztak, levették az ujjlenyomatot a biometrikus útlevélhez, és már tolták is alám a lakcímkártyát.

Tiszta döbbenet, ez basszus már így megy? Éljen a hatodik kerületi okmányiroda (valódi!) ügyfélszolgálata!

Következő kör a kész személyivel a taj kártya, adókártya, majd a szolgáltatói szerződések. (Azért az valószínűleg egy szép kör lesz, és visszaszállok majd a földre…)

A születési nevem. Az, amelyik az anyakönyvben van.

Amikor bementem a kerületi anyakönyvvezetőhöz, örült nekem, merthogy itt születtem a hatodik kerületben, úgyhogy nem kellett másik kerületet is bevonni a procedúrába.

Kijelentettem, hogy meg szándékozom változtatni a nevemet, erre megkérdezte, hogy házas vagyok-e. :D Mondtam nem, majd megkérdezte, van-e gyermekem. :DD Az sincs, úgyhogy aszongya: ez sima ügy, nem érint senkit a névváltoztatás. Majd elémtolta a háromoldalas kérvényt, hogy töltsem ki nyomtatott nagy betűkkel.

Kimentem az előtérbe, kaptam tollat, és elkezdtem kitölteni.

Amikor a “Kívánt keresztnév” mezőhöz értem, akkor elgondolkodtam. Elgondolkodtam, hogy beírjam-e azt, amit szerettem volna második keresztnévként felvenni, de még nem írtam be semmit.

Szépen kitöltöttem a kérvényt, az indoklást is megírtam (már jópárszor lepörgettem a fejemben, hogy mi az indokom), de basszus, csak három darab sor volt a papíron (!!!) az indoklásra. Én azt hittem, hogy ha az ember nevet változtat, akkor azt nem három nyegle sorban akarja megindokolni, hanem arra számítottam, hogy majd írni kell egy egyoldalas indoklást, de nem. Biztos csak én vagyok ilyen grafomán. Mindegy, belesuvasztottam a három sorba a mondandómat, majd visszatértem a keresztnévre és csak beírtam a második nevet is.

Odaadtam az anyakönyvvezetőmnek a papírokat, az illetékbélyeget, az meg csodálkozva nézett, hogy aszongya: “jesszus, maga ennyi litániát írt?” (az indoklásra gondolt). :DDD Mondom, nekem ennyi indokom van :)

Kérdezte, hogy a második felveendő nevem szerepel-e a hivatalos utónévkönyvben. Mondtam igen, azt mondta, hogy szerinte akkor sima ügy, 20 nap múlva várhatom az értesítést a minisztériumból.

Várom, várom a 20 napot, eltelik, csak nem történik semmi, mondom itt valami gebasz lesz, felhívom őket. A minisztériumból egy, a hangjából ítélve klasszikus hivatalnoknőstény vette fel a telefont, mondtam mit akarok, de már mondta is a nevet, meglepődök, mondom, igen igen, arról van szó. (Ezek szerint nem sok kérelem futhat át rajtuk, ha így rögtön mondja a telefonba a nevet…) Aszongya, még folyamatban van az ügy, nyugodjak meg, hiszen 60 nap az ügyintézési határidő. Nagyszerű, gondoltam magamban, de kivárom, végül is elég nagy dologról van szó.

Egyszer csak, mindenféle előjel nélkül egy értesítőt találok egyik délután a postaládában, hogy letétem érkezett, az ÚJ NEVEMRE. Egy pillanatra megörültem, hogy akkor ezek szerint engedélyezték, de mondom bazmeg: letét, az új nevemre, a MAGYAR POSTÁN, baszki, ezt hogy a kurva égbe fogom átvenni, ha semmivel sem tudom igazolni, hogy én vagyok az új nevű én? Semmilyen igazolvány, semmi, na, itt kicsit elkedvetlenedtem.

Gondoltam, azért edzés előtt elballagok a postára, hátha mégis át tudom venni a levelet. A Postásgizike aranyos volt, segítőkész, mondtam miről van szó, azért elvette a személyimet, és megkereste a levelet. Csodák csodájára, mindkét nevem rá volt írva, így gond nélkül át tudtam venni. Még ott a postán kibontottam, és kaptam egy értesítést, hogy a miniszter engedélyezte a névváltoztatást, és mellékelt is egy szépséges okiratot erről.

Úgyhogy most már hivatalosan is új nevem van.

A java még egyébként most jön: teljes okmánycsere. Személyi igazolvány, lakcímkártya, útlevél a legfontosabbak, aztán bankkártya, mindenféle kártyák, szerződések, szolgáltatók, TAJ kártya, adókártya, emailcímek, mindehová lejelenteni, stb.

Így leírva elég durván néz ki, remélem a valóságban, több napra ésszerűen elosztva azért ezek már gyorsabban fognak menni. Mindenesetre az okmányirodában már a legfontosabbakra foglaltam időpontot, aztán a többit meg meglássuk.

Ehhez képest kedd van, és még mindig nem bírok felegyenesedve ráállni a lábaimra. A jobb mondjuk már egy fokkal jobb, a bal még mindig fáj. A vádlim bedurranva, irgalmatlanul fáj, birodalmi lépegető módban tudok csak lassan előre haladni.

Kenegetjük, pihentetjük, egészen egyszerűen nem is tudok mást csinálni, mint megvárni, míg elmúlik. A ma esti edzés értelemszerűen ugrik, hiszen: nem tudok elmenni a konditeremig bazmeg! Még ha el is tudnék: a terem az első emeleten van…

(Gy.k.: lépcső…)

Csak birodalmi lépegető (vagy pedig vén trottyos) formában tudom egyik lábamat a másik után rakni, de mindenképp csak kicsit behajlított térdekkel.

Azt hittem, a múlt héten már végre leszámoltunk ezekkel a fájdalmakkal, de nagyot tévedtem.

Cserébe nem tudom elhagyni a lakást, hát filmezős vasárnapot tartottunk: a The Box (szánalmasan szar, nem is adok értékelést mert értékelhetetlen) után a Chéri című filmbe tekintettünk bele, és Kathy Bates ellenére is sajnos a 35. perc után abbahagytuk azt is.

Aztán újdonságként a Spartacus: Blood and Sand c. sorozatot kóstoltuk meg, ami meglepően finom. Újszerű, sok a digitális technika benne, a fröccsenő vér, a baszás, a gyilok, és nagyon képregényes. Nekem nagyon tetszik ez a fajta megközelítés, és bár még csak az első részen vagyunk túl, nekem egyelőre nagyon bejön.

Aztán két rész Vampire Diaries, de már alig várom, hogy a következőbe is belekezdjünk, mert egyre több a bonyodalom!

(Izomlázzal kefélni egyenlő a reumás nagypapaszex kategóriájával, magyarul kripliszex.)

Ezt a verset írtam annak örömére, hogy reggel… izé… este 500 kalóriát futottam. Jólesett, bátorítok mindenkit, hogy sportoljon rendszeresen. Én hihetetlen jól érzem magam tőle, és elhatároztam azt is, hogy megint visszatérek a komoly kondihoz, edzővel, stb.

Merthogy: a mostani állapot: lamantin. A cél: Zeusz.

Nincs mese. Minden nap.

Sokat fogok tanulni, ez anélkül is látszik, hogy erre konkrét döntést hoztam volna. (Bár két fontos “tanulós” döntés már megvolt: jogsi, fősuli).

Tanulni fogok emberekről, sportról, étkezésről, a spanyol nyelvől (talán idén összejön), kapcsolatokról, emberi viszonyulásokról, sok mindenről.

És mindez honnan jutott eszembe? Hát onnan, hogy ma munkából hazajövet rögvest a konditerembe vetettük magunkat, és bruttó egy órát (nettó 50 perc) egyhuzamban kardióztunk.

Marha jól esett!

Ezek közül például az egyik, hogy – ha minden klappolni fog, és fel is vesznek, akkor – visszamegyek a felsőoktatásba. Jelesül a BKF médiakomm szakára, és természetesen a levelezőre, hiszen munka mellett csak azt tudom beszuszakolni a fennmaradó szabadidőbe.

Most ez így úgy érzem, jó. Jó döntés. Hoztam még meg ilyeneket, idén végre leteszem a jogsit, szeretném elkezdeni kicsit konkrétabban is megalapozni a jövőmet. Visszatértem az edzésbe is, ez is öröm. Szenvedés most persze, sok kihagyás után, de a végeredmény azért nyilván jó lesz. Meg már van némi tapasztalat a hátam mögött. :)

Ha a barátaim támogatnak ebben, akkor jó, ha nem, akkor is végigcsinálom. Kicsit lehet az ember önző, pláne ha a saját álmairól, céljairól, terveiről van szó. És ez tulajdonképpen jó dolog.

Úgy érzem, egy csomó pozitív kicsengésű élményt tudok majd szerezni 2010-ben. Törekedni fogok rá.

Leszámolok egy csomó mindennel, ami a korábbi életemet jelentette.

Változnak a tervek, változik a hozzáállásom, változik a blog is, változik egy csomó minden.

Karrier: 2010 a karrierjük terén nagy és pozitív változásokat indít el. Ahhoz, hogy ezt valóban kedvezőnek élhessék meg, elengedhetetlen rugalmasnak lenniük. Álljanak mindenhez úgy, hogy az csak jót hozhat nekik! Ha valami nem kezdődik túl kellemesen, attól még alakulhat másképp. Ebből a szempontból a nyár afféle próbatétel lesz. Tudniuk kell, hogy ebben az évben csak elindul, de nem zajlik le teljesen a változás. Kezdjenek el másképp gondolkodni a munkájukról, és ne zárják ki külföldi munka vagy tanulmányok lehetőségét. Itt sok élmény, sőt sikerélmény vár rájuk.

Pénz: Valójában nem fog rosszul alakulni a Rákok pénzügyi helyzete 2010-ben, az első félév mégis iszonyú nehéznek fog tűnni. Főleg, ha összehasonlításokat tesznek. Épp ezért tilos másokhoz vagy akár korábbi időszakokhoz hasonlítgatniuk a pénzügyeik változását. Nyáron fantasztikus javulás várható, de ez csak akkor fogja elégedettséggel eltölteni a Rákokat, ha képesek alkalmazkodni, és felvenni az új ritmust. Az év vége még a nyárnál is szerencsésebben alakul. Akár még szerencsejátékon is próbára tehetik a szerencséjüket.

Ingatlan: Ingatlaneladással, ill. -vétellel csak akkor fognak sikeresen járni, ha van idejük kivárni a legjobb ajánlatot. Ne alkudjanak meg, ne törődjenek bele átmeneti megoldásba! Ragaszkodjanak az eredeti elképzeléshez, de ahhoz is csak kellő rugalmassággal, mert jöhet még jobb ajánlat.

A legnehezebb időszaknak az első félév tűnik, aztán nyár derekán több komolynak tűnő lehetőség is adódik. Ezeket kellő visszafogottsággal érdemes kezelni. Nem eszik olyan forrón a kását! Érdemes megvárni az októbert, ez látszik a legkedvezőbbnek az egész év során.

Remekül indul az év. Tele lesznek lelkesedéssel, tervekkel – és hittel, hogy mindez megvalósítható. Ne essenek túlzásba, és ne várják el, hogy mások pont annyira lelkesedjenek, mint ők! Ez az elvárás vitaforrás lehet a párkapcsolatukban. Jobb lenne elkerülni a konfliktust. Emellett a kiadásaikat kell optimalizálniuk. Égetően fontos, hogy megszabaduljanak minden felesleges kiadástól. Ha van hitelük, akkor mihamarabb fizessék vissza vagy ütemezzék át! Ez legyen a legfontosabb!

Ez a tavasz több területen is nagy feladatok elé állítja a Rákokat. Egyrészt a munkájukra kell koncentrálniuk. Nem szabad hibázniuk, és tilos a főnökkel ellenkezni! Másrészt önként kell lemondaniuk valami költséges álmukról. Jobb, ha nem várják meg, hogy kényszerből kelljen megtenni. Addig engedjék el, míg nem csinálnak adósságot emiatt!

Nyáron nagy jövés-menés lesz az otthonukban. Költözés, ingatlanügyek vagy átrendezés sincs kizárva. Közben a munkájukban új feladatok és/vagy új vezetés, kollégák jöhetnek. Ez így egyszerre kicsit megterhelő lehet. Emiatt létfontosságú, hogy aludjanak eleget, és hétvégén pihenjenek minél többet! Enélkül lerobbanhatnak.

Ősszel vigyázzanak magukra és a párkapcsolatukra! Legyenek körültekintőek és óvatosak a közlekedésben! A kapkodás és az idegeskedés veszélyt rejt. A párjukra pedig fordítsanak elég időt! Legyenek minél többet kettesben! Meg kell védeniük magukat a rohanó világ „darálójától”. Szervezzenek közös programokat! Menjenek együtt sétálni, kirándulni, színházba stb.! Ezek az élmények megerősíthetik a szövetségüket. Ha még nincs párjuk, akkor ne ősszel akarják megtalálni. Ez túl feszült időszak erre.

Év végén a Rákok az évkezdethez hasonlóan jó formában lesznek. Egyedül az érzelgősségtől kell tartózkodniuk. Nem baj, ha vannak érzéseik, de ne vigyék túlzásba! Találják meg a helyes mértéket! Közben vigyázzanak az egészségükre! Öltözzenek fel jól, nehogy megfázzanak!

Ha ez sikerül, akkor mosolygósan búcsúztathatják a 2010-es évet. Lesz mit ünnepelniük. Elsősorban önmagukat…

Macska nyugodtabb lett, CSEND van, csend, csend. Istenem, de jó ezt leírni.

Most még a pakolás izgalmai, mi hol legyen a lakásban. A konyha már üzemkész, a mosógép egy hete megállás nélkül dolgozik, a gardrób félig, a háló és a nappali van még. (Konkrétan SZOBÁKRÓL beszélek, a korábbi lakás ugye, állt egy darab nagy légtérből. Itt meg szobák vannak. Önálló terek!)

A makka békésen alszik, a repülők zaját nem is hallom, pedig a legbelebb belvárosban vagyunk, a szomszéd egy tünemény, mindenhol virágok vannak, és most minden jó.

Most ez van. :) Örülés ezerrel.

Én laktam benne.

Közraktár-Czuczor sarkon, a Studium irodaház (Corvinus Egyetem) mellett kiadó egy nagyon jól karbantartott, 38 m2-es, fiatalos lakás. A fürdőben átfolyós gáz-vízmelegítő van, a folyosón hatalmas gardróbszekrények, a konyhában bútor és hűtő, és két hatalmas tükör. A nappaliban ülőgarnitúra van, a galérián található a franciaágy. Az ablakok nem utcafrontiak. Fűtés gáz konvektorral.

Közlekedés szempontjából el lenne kényeztetve az új bérlő: Fővám tér (47-49-es villamos, 83-as troli, 15-ös busz), Kálvin tér (kék metró, 9-es busz, éjszakai járatok) Zsil utca (2-es villamos), Boráros tér (4/6-os villamos, számtalan busz). Mindezek a lakástól maximum 10 perces távolságban. Szabadság-híd, Petőfi-híd percekre. Parkolási lehetőség is van zárt részben, szabadtéren.

Öt évig laktam benne, de most változások vannak az életemben, emiatt költözöm el. Szeretném olyan érdeklődőnek megmutatni, aki legalább annyira szeretné ezt a kis lakást, mint én.

Szerintem egy főnek ideális, de két embert is elbír.

Bérleti díj: 60 ezer forint /hó
Közös ktg: 5500 / hó
Minden más egyedi mérőórás (víz, gáz, áram. Internet/telefon/kábelTV beköthető)

Azonnal költözhető. Lift van. A szomszédok teljesen normálisak, kulturáltan lehet együttélni. A bejárati ajtón rács van.