- adta fel stílusosan a küzdelmet szombat éjjel Lady Dömper a színpadon, miután többszöri próbálkozásra sem bírták neki működőképessé varázsolni a kontroll ládát.

(Íme a bólés edény, másnéven BóléStáhl.)

Na de ne szaladjunk ennyire előre, lássuk, hogyan is történt a szombati szülinap! Kattintson, kedves Olvasó, ha képekkel teletűzdelt bejegyzésre kíváncsi!

Úgy kezdődött, hogy kisebb házi összeröffenés volt nálunk, aminek a végén leténferegtünk az Alteregóba.

11 vendég tette tiszteletét szerény hajlékomban, amit erre az alkalomra illendően kipucoltam. Nemkülönben magamat is feláldoztam a grooming oltárán, amennyire tőlem tellett. Csütörtökön hajfestés Greggel, pénteken Gergőnél, a fodrászomnál jártam, szombaton meg szépítő alvás délután. :)

A szülinapi ajándékot illetően többféle meglepetésben is részesültem. Egyrészt kaptam egy saját kézi gyártású hűtőmágnes-naptárat, ami egymásra is mágnesezhető napokból, hónapokból, és tevékenységeket jelölő mágneskékből áll. Első körben felrakosgattuk a napokat, majd az eseménydús napokra újabb mágnes került: a 12-re buli, a 13-ra macska, így tovább. Ezzel gyakorlatilag egyrészt van egy öröknaptáram, másrészt reggel elég csak rápillantani, és máris tudom, hogy melyik napon milyen esemény lesz. Zseniális! Köszi Bencéék!

Másrészt, egy merész barátom beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és komolyan vette a társadalom jobbítására teendő szándékomat: egy méretes mesterséges hímvesszővel lepett meg!

Ez aztán persze ontotta magából a jobbnál jobb szituációkat, és hát valljuk be, kedves vendégeimet is feltüzelte a meglepetés. :)

Időközben elkészült a finom puncs/bólé is, amit Laciék varázsoltak össze a háztartásban található többféle alkoholos ital Gumimacik-szerű keverésével: kettőt balra, hármat jobbra, és máris kész lett a finom gumibogy puncs. Mindenféle gyümölcs, fehér rum, valami finom spanyol koktélalap, meg tudomisén mik kerültek bele:

Aztán a végén egy kis grenadinsziruppal bolondítottuk meg, hogy tisztára vérfürdő-benyomást keltsen:

És a hatás kedvéért a dekoráció elmaradhatatlan elemei, a színkavalkád teljessé tétele, citrom, narancs és lime szeletek – Laci és Greg belemerült a lime-faragás művészetébe, azzal tette pompássá a puncsostál szélét:

A délután általunk készített kókuszgolyó (Raffaelló-utánzat) is előkerült, felkínáltam a vendégeknek, ki-ki vérmérséklete szerint fogyasztott:

És végül egy priceless fotó: Greg pont azt a pillanatot kapta el, amikor a galéria keretére felcuppantott műbráner ÉPPEN lezuhan! Még látszik is a csík, amit a fotón maga után húz! Zseniális időzítés! :))

Na ilyen izgalmak után fél tizenkettő magasságában elköszöntünk az elmenőktől, akik közül néhányan a francia utcabál felé vették az irányt, az ittmaradottak részére viszont taxit hívtam, és az Alterbe hajtottunk.

Egy-két ösmerős arccal jókívánság-puszik, még egy vidéki barátom is feljött, aki életében először volt ilyen helyen, de remélem, jól érezte magát, mert azt mondta, hogy korábban ment haza a tervezettnél, mert a füsttől és a szűk helytől kicsit rosszul lett. :(

Bőszen mosolyogtam kedvenc pincéremre is, de az meg vad smárolásba kezdett valami langaléta szőkével – a ribanc! Mindegy, megvártuk a műsort, kaptam Lady Dömpertől egy boldog-szülinapot kívánságot, majd halálra röhögtük magunkat a Dömper által előadott Desiré-paródián (Punci punci punci! Pasi pasi pasi pasit akarok!) Beszarás volt, térdemet verdestem, ezért keresem most a Desiré CD-t, hogy ez is meglegyen! :))

Aztán tánc úgy háromig, (megjegyzem, milyen jó pasiknak volt szülinapjuk velem egyidőben, haha), én is kívántam a többieknek boldogat, aztán ilyen három körül leléptünk alukálni. Hosszú, fárasztó, de roppant élvezetes, boldog napon voltunk túl. Sokáig fogok rá emlékezni, mert sok tekintetben “első” volt. És még sok ilyet szeretnék. :)

Vasárnap megpróbáltam magamhoz térni a fejfájásból, és újra emberi formába varázsolni a lakást. A szombati heppeningre a számtalan üveg emlékeztetett:

Valamint az a néhány ezer elnyomott csikk, amik másik végét dohányosaink az erkélyen a tüdejükbe szuszakoltak:

Anyway, köszönöm mindenkinek, aki ott volt, köszönöm mindenkinek, aki jókívánságaival emlékeztetett, hogy eltelt egy újabb év! Ez volt az első “igazi” szülinapi bulim, és tök jól éreztem magam. Jó volt otthon barátok között lenni, majd jó volt utána levonulni az Alterbe rázni kicsit a valagunkat.

Egyszóval, most örülök.