Félelmetesen elegáns, hűvösen egyszerű és talán nem is a leghatékonyabb is, de a szépséget nem a hasznosságáért és hatékonyságáért csípjük. Teatojás helyett teacső, a füvet az alsó, fiókszerűen kihúzható rekeszbe tesszük, visszatoljuk, és máris belehelyezhető a forró vízbe. A tea kiázása után az elhasznált füvet egyszerűen kiszórhatjuk. Ha oldódik bele egy kis fém is, ám legyen, legalább némi vaspótlást is kap a testünk.

Utilo “teatojás”

Ha már itt tartunk, akkor érdemes lenne néhány szót ejteni a Cino diótörőről is. Az elmés szerkezet a fizika törvényszerűségeit kihasználva töri fel a dió csontos héját. A csavaró mozdulatoknak hála, minimális erőkifejtéssel hozzájuthatunk az olajos csemegéhez, a dió beléhez, és ezt még akár öltöny-nyakkendő párosban is bátran csinálhatjuk - szemben a hagyományos, rábaszunk a kalapáccsal módszerrel szemben.

Cino dió- és mogyorótörő