mozgott a szemhéja gyorsan (REM?), rángatózott, biztos valami nagy harci jelent pörgött lelki szemei előtt, vagy egy korábbi játék a testvérkéivel a kórház udvarán. Tiszta vicces volt, ilyen fiatalon még macskánál ilyet nem is láttam. Mureknél sokkal idősebb korában láttam először, hogy álmodik, meg “harcol” álmában.

A másik meglepetést Greg okozta ma: ma egész nap arra próbáltam rávenni Gomezt, hogy a vitaminos rágcsát (puha, tehát lazán meg tudja csócsálni) egye meg. Egész reggel óta ezen pörögtem. Erre este megjelent Greg, a macskát mintha megszállta volna a jószellem: odament egy szó nélkül a vitaminos rúdhoz, és egy ültő helyében megette az egészet.

Harmadik meglepetés ma: átjöttek Bencéék késő este a bóléstálért. Itt ismét Gomez következik: már nem órák, hanem napok óta próbálok megetetni vele némi szárazeledelt, hogy ne fosson annyit szegénykém. Próbáltam ezt, próbáltam azt, erre Bence elkezd tologatni előtte egy nagyobb darab szárazeledel szeletkét, a macsek elkezdte üldözni összevissza, majd a végén szétroppantotta, és meg is ette.

Én beszarok, komolyan. Sokkal magabiztosabbnak és spontánabbnak kell lennem a macskával, úgy látszik, ez működik.