2008. 12. 3.
Megdicsért az edző
legutóbb, merthogy elég intenzíven megnöveltük a súlyokat, a csúcsnyomás is jól sikerült, egyszóval abszolút eredményes szessönön vagyunk túl.
Egyébként soha nem hittem volna, hogy ilyet le merek írni, de tulajdonképpen élvezem az edzést. Mármint, szeretem csinálni, nem érzem kidobott időnek és pénznek, és ha néha kihagyok egy-egy alkalmat, akkor már hiányzik. Hiányoznak a megszokott mozdulatok, az ismerős arcok, a hangok, egyszóval asszem életem része lett. :)
Meg hát van eredménye is.
2008. December 4., 11:49
Pontosan ugyanez nálam is a helyzet. Első az edzés, minden egyéb program csak a többi napokon vagy a többi időpontokban következhet. Ha nem megoldható, elsakkozom az edzést, ha nem sakkozható, lelkifurdalásom lesz. Mert hiányzik. Mert testileg, szellemileg felfrissít. Mert az életem része lett, és külön motivál, ahogy a tükör előtt elhaladva azt látom, hogy az izmok tekeregnek a bőröm alatt.
2008. December 4., 12:59
Na erről van szó. :)