Nem bírok járni. A múlt hét csütörtöki (!) láb nap után szombat volt az első krízis, a blogtalis fiúkák is láthatták a szenvedelmemet.
Ehhez képest kedd van, és még mindig nem bírok felegyenesedve ráállni a lábaimra. A jobb mondjuk már egy fokkal jobb, a bal még mindig fáj. A vádlim bedurranva, irgalmatlanul fáj, birodalmi lépegető módban tudok csak lassan előre haladni.
Kenegetjük, pihentetjük, egészen egyszerűen nem is tudok mást csinálni, mint megvárni, míg elmúlik. A ma esti edzés értelemszerűen ugrik, hiszen: nem tudok elmenni a konditeremig bazmeg! Még ha el is tudnék: a terem az első emeleten van…
(Gy.k.: lépcső…)
Mielőbbi gyógyulást kívánok! Lassan jön a tavasz. Azért írom, mert virágzáskor begyűjtesz a vadgesztenye virágjából pár darabot, tiszta szeszbe áztatod, s azzal a tinktúrával ha kenegeted a vádlid, csökkenti a fájdalmat. DrKelen-herbal system-highcosm készít hasonlót, a neve: Luna vadgesztenyés sósborszeszgél. www. highcosm.hu
“ártani nem használ” egy próbát megér.
Hidd el defalla, gyógyszerészként már mindent meghoztam szegénykém lábára, de eddig mindhiába… Bár talán eggyel jobb, kettővel.
Ohh, nem tudtam… Akkor nagyszerű kezekben van, csak türelem kell egy kicsivel több.