2010. február 23.
Nem, nem és nem
Nem bírok járni. A múlt hét csütörtöki (!) láb nap után szombat volt az első krízis, a blogtalis fiúkák is láthatták a szenvedelmemet.
Ehhez képest kedd van, és még mindig nem bírok felegyenesedve ráállni a lábaimra. A jobb mondjuk már egy fokkal jobb, a bal még mindig fáj. A vádlim bedurranva, irgalmatlanul fáj, birodalmi lépegető módban tudok csak lassan előre haladni.
Kenegetjük, pihentetjük, egészen egyszerűen nem is tudok mást csinálni, mint megvárni, míg elmúlik. A ma esti edzés értelemszerűen ugrik, hiszen: nem tudok elmenni a konditeremig bazmeg! Még ha el is tudnék: a terem az első emeleten van…
(Gy.k.: lépcső…)
2010. február 24., 09:21
Mielőbbi gyógyulást kívánok! Lassan jön a tavasz. Azért írom, mert virágzáskor begyűjtesz a vadgesztenye virágjából pár darabot, tiszta szeszbe áztatod, s azzal a tinktúrával ha kenegeted a vádlid, csökkenti a fájdalmat. DrKelen-herbal system-highcosm készít hasonlót, a neve: Luna vadgesztenyés sósborszeszgél. www. highcosm.hu
“ártani nem használ” egy próbát megér.
2010. február 24., 21:52
Hidd el defalla, gyógyszerészként már mindent meghoztam szegénykém lábára, de eddig mindhiába… Bár talán eggyel jobb, kettővel.
2010. február 25., 07:30
Ohh, nem tudtam… Akkor nagyszerű kezekben van, csak türelem kell egy kicsivel több.