A húsleves az ilyen kreatív koncepció, hiszen az otthon fellelhető zöldségek meg a fagyasztó tartalma éppen elegendő egy kis házi finomság elkészítéséhez. Lássuk, mi a menet.

(Előzmény: ha húsos kaját főzök, el szoktam rakni a csontot fagyasztóba, mert ilyenkor milyen jól jön!)

Szóval a fagyasztóból kiveszek egy-két csontot, meg szokott lenni tiszta (filézett) csirkemell is fagyasztva, azt is. Kell még sok répa, petrezselyemzöld és fehérrépa (gyakorlatilag én ezt is petrezselyemnek hívom), gyökér, két hagyma, három maggi kocka, meg cérnametélt.

Na most a fazék aljára kerül a két fagyasztott csont és hús (fel se kell olvasztani), arra engedek hideg vizet, aztán belerakosgatom a többi. A répákat, gyökeret, fehérrépát megpucolom, hagymának alját-tetejét levágom, a héját éppencsak ledörzsölöm, a zöldet megmosom, és szépen belehelyezem a lábosba. Utoljára belepottyantom a leveskockákat, nyolc-tíz szem egész borsot, majd fakanál keresztbe, födő a tetejére, és alágyújtok.

Csakis kis lángon mehet az egész, sose szabad közepesre vagy nagy tűzre venni. Lassan, szépen elkezd forrni, összefőnek az ízek, az illat már fenséges. Nem kell aggódni a rusnya trutyi miatt a tetején, a végén úgyis leszűröm, másrészt meg eltűnik forrás közben.

Időnként azért érdemes ránézni, nehogy kifusson, de a kis tűz miatt nem fog, elég igénytelen, már ami a főzését illeti. Csak ellenőrzés végett, meg néha meg szoktam fordítani a zöldségeket, és a kilógó rakoncátlanokat visszanyomom.

Hát olyan két óra azé’ kell neki, ez látszani fog a zöldségek puhaságából, meg hogy a hús, csontok teljesen szépen megfőttek, feljönnek a tetejére, és már gyöngyözik a szaft a tetején. Na ha letelt a főzési idő, szépen kiveszem belőle a zöldeket, azokat külön tálba rakom, aztán kiveszem a húst, azt így apró darabokra csipkedem (a csontot itt már ki lehet dobni, megtette a kötelességét), a petruskát is kidobom, az aranyló levet pedig leszűröm. Így szép lé marad vissza, a húsok, zöldek külön tálban, lehet szedni, ki mit szeret. Végül forrásban lévő tiszta vízben a cérnametéltet is megfőzöm, azt is külön tálba rakom, és így gyakorlatilag kaptunk egy finom “mozaik-húslevest”: mindenki szed magának levet, és a komponensekből azt rak bele, amit csak szeretne.

Jó étvágyat!

A tovább után képek is vannak.

Nem kell félni a trutyitól, eltűnik. A petrezselyemzöld meg azért van egészben beletéve, mert a végén úgyis kidobjuk.

A “mozaik-húsleves”, vagyis minden komponens készen van, lehet enni:

Ilyen a végeredmény, az aranyló húsleves:

Még sózni sem kell, olyan finom az egész. Még egyszer jó étvágyat.