Ismet jubilium

Most egy masfele jubilium: kerek egy eve csinaljuk a fesztivalt a RadioPink.hu internetes radioban a csajokkal.

Ennek oromere valamelyik kovetkezo adasban retrospektiv visszaemlekezes lesz.

Viszont a ma estit is erdemes lesz hallgatni, lesz benne csomo meglepetes!

Nosza nosza a szivos szemu martaaaa, szoval nosza gyertek hallgatni minket, illetve musor kozben beszelhettek es beszolhattok: radiopink.hu

Jubilium

12 éve élek Budapesten.

Hamarosan évforduló

Áprilisban lesz egy éve, hogy megkezdtük műsorunkat a radiopink.hu-n. Azóta minden második héten fossa nektek a szót shoshi és cori, az én hathatós technikai és az utóbbi időben már műsorvezetői támogatásommal is.

Mi élvezzük. Reméljük, ti is. Mondjátok el nekünk! :)

Most.

Mellesleg első bejegyzés iphone-ról.

Nem vagyok csapatjátékos

A főiskolán az elmúlt szemeszterek alatt egy csomó olyan gyakorlatunk volt, amikor meg kellett oldani egy előírt feladatot. Véletlenszerűen vagy saját választásunk alapján kellett (alkotó)csoportokat létrehozni, és közösen megoldani valamit.

És bizony ez ráébresztett egy fontos dologra, amit így ideje bevallanom.

Én nem vagyok csapatjátékos.

Egyszerűen nem. És abszolút nem értek egyet azzal, hogy embereket egyáltalán erre kényszerítenek.

Szeretném már elfelejteni ezt az eufemizáló meg polkorrekt megfogalmazást, hogy “csapatjátékos”, mert mindenkire ezt erőltetik, minden önéletrajzhoz követelmény bazmeg, hogy csapatjátékos legyen, meg oldódjon fel a csapatban.

Ettől hányok.

Én akkor vagyok a leghatékonyabb, ha egyedül dolgozom. Elejétől a végéig. Egész egyszerűen így működök. Tökéletesen átlátom elejétől végéig a feladatot, hibátlanul meg tudom oldani. Erre ráadásul tök büszke is vagyok. De amikor egy csapat szürke kis tagja vagyok, és látom, hogy a csapatkonszenzus mindig egy minőségileg alsóbbrendű eredményt hoz, mint amit én magamtól alkotnék, akkor mérhetetlenül szomorú vagyok, mert a közös eredmény mindig szarabb, mint az, amit én leteszek az asztalra.

Asszem, hogy ez egy nagy előny egyébként. Ilyen pszichológiai teszteken is folyton hazudik az ember, hogy: “persze, persze hogy csapatjátékos, hát én ne lennék az?” De igazából egyik tulajdonság sem magasabbrendű a másiknál: nincs törvénybe iktatva, nincs belénk kódolva hogy mindenkinek csapatjátékosnak, vagy mindenkinek egyéni feladatmegoldónak kell lennie.

Egyszerűen értsétek meg: valaki csapatban hatékonyabb, valaki meg önállóan.

És jó erre így felnőtt fejjel atomvillanás-szerű döbbenettel ráeszmélni és kijelenteni a teljes csoport előtt március 3-án délelőtt, hogy én bizony hatékonyabb vagyok nélkületek.

És ez nem bárkinek a megbántása, vagy lenézése! Ez éppenhogy önmagam pontosabb megismerésének egy további lépcsőfoka.

A sosi és a kori

fenpédzse már egy ideje lájkolható a Facebookon, de most itt is mondom, hogy lájkolja de kurvagyorsan mindenki azonnal. Egyrészt mert mindig kirakunk valami fincsi képet magunkról, másrészt a legfrissebb műsorinfókat is innen lehet megszerezni.

Ingyen van.

http://www.facebook.com/ShoshiEsCori

Tagged ,