Megvolt tegnap a koncert. Negyed ötkor indultam Árpád-hídtól, Volánbusz, 375 Ft-os, baráti árú buszjeggyel. A szaunahőmérséklet a buszban kicsit kiütött, aztán a végállomás, maga a falu, Pilisszántó az még jobban. Ugyanis a sziklaszínház belevájva a Pilisbe, valami 1 km-es, felfelé tartó gyaloglás után érhető csak el. Mindezt egy zúzottkő emelkedőn, amin gyalogolni kész tortúra. Hogy ki volt az a roppant okos, aki ezt oda kitalálta, és még egy keresztet is faragott a tetejére, nem tudom. Biztos valami túlbuzgó Szörényi-fan. Na mindegy.

Felértünk, mintegy két liter vizet kiizzadtunk, de fönt már némi szélmozgás is volt, ami segített lehűlni. A panoráma aztán kárpótolt (komolyan, már csak egy libegő kéne, és szuper lenne!). Meg persze a zene. John Mayall játszott, előtte három együttes is fellépett, közöttük az én kedves barátomék zenekara is. Igazából ők voltak a fő oka annak, hogy kimentem. :) Az első sorban csápoltunk ezerrel, beszélgettünk utána csomót, megismerkedtem a barátokkal, családdal.

Ráadásul meglepő módon itt – hihetetlen! – találkoztam kettő (kettő!) középiskolás évfolyamtársammal is, akiket úgy 6 éve nem is láttam! Nem is nagyon akartam elhinni. Odamegyek az osztályból a legjobb barátomhoz, mondom nem te vagy-e a izé, de én vagyok, elkezdünk beszélgetni, erre odajön a másik. :) Mondom, számíthatunk még valakire a Hunfalvyból? :) Szóval vicces volt, hogy pont itt, ebbe a sziklából vájt akármibe sodort a világ forgásának pont ebben az időpontjában mindhármunkat a gondviselés.

Szóval jó élmény volt, jó zene, jó emberek, de legközelebb lehetne egy ilyen koncert például Budapesten. :)