Amikor először gondoltam, hogy veszek iPodot, akkor még nem jelet meg az új, “dagi” változat. Akkor még a vékony Shuffle-ök mentek, a most Classicnak nevezetteket hívták iPodnak, stb, a Nano is más volt.

Ez a bejegyzés hosszabb. Kattints, és máris olvashatod tovább!

Aztán amikor most megvettem a kis dagimat, igazából már nem is gondoltam másra. Mármint “nagy” iPod egyelőre még nem kell, a kicsi már túl kicsi nekem, hát maradt a nano. Bevallom, először borzasztóan idegenkedtem tőle, mondom, nekem ilyen “dagi”, meg mi a fasznak ekkora képernyő, egy mp3 lejátszó legyen szekszi, szlim és tájni. Mindegy, megvettem, használom kb. két hónapja, és hát igen, előítéleteim elszálltak.

A nagy kijelző jó! Jó! Képaránya pont mint a Macié, a Cover Flow üt, sőt, horzsol, és igen, amikor az ember megnézi az első video podcastját, akkor rájön: ezek bazmeg tudnak valamit. Hibátlan minőségű, fényerejű kijelző (a betekintési szög azért picit korlátozott, de ezt meg ki nem szarja le), fotóböngésző zseniális, gyönyörű minőség (még jó, az iTunes rákonvertálja a fotókat a nanora). Aztán felraktam néhány videót is, néztem vonaton, stb, és azt kell mondanom, hogy impressed vagyok.

És aztán rájöttem, hogy tulajdonképpen a nano is szekszi, szlim és tájni. Szekszi mert szekszi, szlim, mert kurva vékony és pont akkora súlyú, hogy érezd, hogy ott van, de nem nehezebb, és tájni, mert már egyáltalán nem azt gondolom aprónak, amit egykor. Ez is apró.

Egyébként ez olyan pont, mint a fülbevaló. Valami új. Valami egész más dolog, mint ami addig volt. Megszokás. Meg kell szokni, és akkor már olyan, mintha húsz éve ezzel kelnél. A fülbevaló is furcsa volt öt napig, aztán most meg már olyan, mintha a keresztelőmnél rakták volna a fülembe, és mindig ott lett volna.

Így van ez a nanoval is. Most már el sem tudnám képzelni, hogy kisebb legyen a kijelző, ja és igen, amikor kihúzom a fülhallgatót belőle, megáll minden lejátszás, és ott folytatódik, ha visszadugom. Ja és igen, ha iTunes-on hallgatok valamit / nézek videót, és syncelem a nanoval, a nano ott folytatja, ahol a gépen abbahagytam. Eyecandy, kispajtás!

For the record, viszont a fülhallgató egy szopás. Nem az epöl hibája, szar a fülem kialakítása, minden bogyós fülhallgató kiesik belőle. Ezért kellett hozzá ilyen kapaszkodós-karimás fülhallgatót vennem. Ha tudtok róla, hogy van az epölnek is ilyenje, tájékoztassatok plíz.