„Tegnap láttam életemben először katonai repülőket.
Londoni karanténnapló, Day 3. ?
Meló:
A cég, ahol dolgozom, befektetőké, ami mindig biztosította, hogy innovatívan és kreatívan, angliai szinten is kiemelkedő költségvetéssel és támogatással tudjunk dolgozni. Egyelőre meg tudom tartani a fizetésemet is. De vannak barátaim, akik már csak heti két napot dolgoznak az ötből, mások próbaidőn voltak és nyilván tőlük váltak meg először. A szolgáltatóipartól kezdve a pénzügyön át a színházig soha nem látott leépítések zajlanak. A magánvállalkozók vannak a legrosszabb helyzetben, ők még nem biztos, hogy kérhetik a fizetésük 80%-át, amit mindenkinek áll a kormány havi 2500 fontig, akinek a munkáltatója már nem fizetőképes. Eleinte kétkedtem ebben az önfeláldozásban a kormány részéről, aztán barátaim felvilágosítottak, hogy Nagy-Britanniának mindig is volt „bunkerpénze”, amit olyan esetre tartogattak, mint például ez vagy egy világháború.
?♂️
Eszek, iszok:
Vagyis nem. Ez az az idő, amikor lefogysz. Az áruházakban reggel csak az egészségügyben dolgozók vásárolhatnak, mindenki más csak később mehet, ami jogos. A rendőrség szabályozza a belépést és hogy hányan vadászhatnak egyszerre bent, így a bejárat előtti sor végét két utcával arrébb sem látod, de hát akkor is beállsz, mert mi más dolgod van… lemondtad már az áprilisi amszterdami és a májusi budapesti utadat is, a júniusi zürichire és a szeptemberi sevillaira meg már gondolni sem mersz… Így, hogy a pánikvásárlást próbálják megfékezni, elvileg nagyobb eséllyel jutsz húshoz és zöldséghez. A hús az elején teljesen hiánycikk volt, bár tegnap sem találtam mást, csak tízdarabos halrudacskát 4 fontért (!). Jó, mondjuk én még csak kussoljak, négy napja találtam Nutellát és pulykamell sonkát, de csirkemell filét például már egy hete nem ettem. Ennek ellenére tényleg tudni kell, hogy az élelmiszer-ellátmány nem fog leállni, amíg Budapest van, addig lesz Budapest Televízió is.
Akkor tényleg nem mehetsz ki?
Hát, mondjuk úgy, hogy a napom 98%-át bent (meg az udvaron persze… meg is hülyülnék) kell töltenem. A maradék 2%-ba tartozik a bolt, a munka (home office-on vagyok, szóval rám nem érvényes) és már lazítottak egy kicsit, tehát napi 60 percet mint „szabadidős tevékenység”-et hasznosíthatsz házon kívül (vannak, akik bicikliznek, mások futnak). A rendőrség viszont jár és igazoltat. Ha nincs jó okod kint lenni és nem tudod jól leplezni, hogy valójában csak baszol a rendszerre, súlyos pénzbírságot vagy akár börtönt kockáztatsz. Utálok futni, szóval mai napom fénypontjaként csak sétálni megyek egyet a Temze parton, de hogy ne csattanjon rajtam gumibot, tréningruhát veszek fel, mintha futottam volna. Focizni a parkban például tilos, ezért már vittek be srácokat. A többség otthon edz és pózol Instán, hogy mennyire cool bitch és hazudik, hogy izmot épít: ha a home workout ugyanolyan hatékony lenne, mint a konditerem, senki se baszna ki 200 fontot egy havi bérletre. Csinálhatsz 50-féle fekvőtámaszt és felülést, akkor is csak azt mented, ami minimálisan menthető. Az influenszerek és személyi edzők csak próbálják fenntartani a bizniszüket, hiszen ők is élnek valamiből. A kondigépek, a súlyok és a felszerelések pótolhatatlanok. Drámaian hangzik, de tudod, hogy igaz.
Megáll az élet.
Ha fáj a fogad, nincs fogorvos. Ha kimegy a bokád, nincs fizio. Ha eldugul a budi, good luck. Karantén idején neked kell megoldani mindent, amit addig mások oldottak meg helyetted. Nincs utazás, nincsenek barátok és ha szingli vagy, nincsen se szerető, se menyasszony, se ágyas és ne hazudozzál már.
De ami igazán fontos: hogy maradsz fitt és szép, Tusi?
Fasz tudja. Fodrásztól kezdve a Zarán át a legkisebb konditermekig minden zárva van. Életemben először neki kell majd menjek a hajamnak a szakállvágómmal.”
— A cikk vendégszerzőnk, Tusán írása.
