Paraszt-proli családból származó vidéki kisgyerekként nekem Bálint gazda az igazodási pontot jelentette, amikor 14-15 éves voltam: a megkérdőjelezhetetlen tekintélyt, aki mégis földhözragadt stílusával nem akadémiaskodó volt, hanem közvetlen és emberi. Példakép. Olyan akartam lenni én is akkor, amikor még azt hittem, hogy otthon, a faluban fogok megöregedni.
Néztem az Ablakot (nem vót más), már gyerekként is érdekeltek témák, és hát én ráfüggtem a kertészetre, mert a többit – a politikát meg a jogot meg ezeket – 14 évesen nem értettem, de a növényeket meg a metszést meg a permetezést igen.
Szorgalmasan néztem a műsorokban, forgattam a KHO Kertünk-Házunk-Otthonunk sorozat könyveit, ebbe a sorozatba is írt néhány könyvet, én meg faltam a betűket. Gazdaságot terveztem, meg akartam jobbítani a házikertünket, terveztem a növényelrendezéseket, nyúltenyészetet álmodtam meg repceföldet, aztán elsodorta a terveket a Nagy Feladat, hogy én legyek az első diplomás a családban. Főgyüttem a városba, megszakadt a kapcsolatom a Kiskunsággal, a homoki szőlőkkel, anyám sosetermő szilvafájával (Szilvusz nevertermusz), a bűnrossz keserűsavanyú borokkal, a dohszagú pincékkel, amikben halmokban állt elföldelve a répa, a ráncoshéjú almákkal, amikből mama mindig reszelt almát csinált, mert mást már nem lehetett belőlük, a kútba ásott IMI (Ipari Műszergyár Iklad) egylépcsős szivattyút javítgattam – rézöntvény járókerék és folyton tönkremenő szimering! Óh és T79 hidrofor volt hozzá! Igazi öszvér, még a Niagara szivattyút adták hozzá annak idején, de azt anyámék leselejtezték, akkor jött az IMI -, hogy megfelelően tudjunk locsolni a kertben.
Minden este, minden nyári este a Híradó előtt locsoltam. Nőttek a paprikák, paradicsomok, toldottam a slagot, hogy elérjen a kurvanagy kertünk végéig, locsolókat eszkábáltam, hogy automatizálni lehessen az öntözést, szóval tényleg igyekeztem a magam lehetőségeihez képest kikupálni magam a kiskertből.
És mindez annak is köszönhető, hogy egy ilyen igazi, jó szóval tanító nagypapa volt a példakép, mint Bálint gazda.
101 – százegy! – év után, nyugodjon békében.
