Nem túl szép, ellenben kurvaronda, ám ellenállhatatlanul finom ez a csokidarabkás keksz.
Hozzávalók:
- 1 pohár liszt (1 pohár = 2,5 dl)
- 1 csapott tk szódabikarbóna,
- 1 nagy csipet só,
- negyed pohár kakaópor (cukrozatlan),
- 10 dkg vaj vagy margarin,
- fél pohár barna cukor,
- negyed pohár porcukor,
- 1 közepes nagyságú tojás,
- 1 kk vanília aroma, vagy egy csomag vaníliás cukor,
- 1 csapott tk instant kávé (elhagyható, ill. növelhető a mennyisége – főzött kávéval helyettesíthető),
- 1 tábla fehér csokoládé (9-10 dkg, én Boci sztracsist használtam),
- 1 tábla étcsokoládé (9-10 dkg, Boci tejcsoki).
Megjegyzés: én most csináltam életemben először „poharas” sütit, vagyis amihez a mennyiségeket tengerentúli módra pohárral mértem ki. Mindig féltem ezektől, inkább a pontosan, grammban megadott receptekben bíztam (be is fürödtem egy párral, ugye Nigella?). Viszont rájöttem, hogy ez egyszerű, mint a faék (hogy egy amerikai civil is megértse…) Szóval semmi extra, keresni kell hozzá egy 2,5 decis poharat, és mindent aszerint mérni. Ennyi.
Elkészítés:
A kétféle cukrot a puha vajjal és a vanília aromával jó habosra kevertem, majd a tojással is jól kikevertem. Ezután tettem bele a kakaót, a kávét (ha folyékony, akkor kb. negyed pohár) és a kétféle csokoládé darabokat, amiket késsel fél centi szélesen felvágtam és kissé még aprítottam rajta. Ezzel is jól elkevertem.
A szódabikarbónát, a csipet sót és a lisztet is jól összekevertem, majd a vajas masszához tettem és csak annyira kevertem össze, hogy összeálljon. A sütőt előmelegítettem 160 fokra (!). A masszából diónyi golyókat formáztam és sütőpapírral bélelt tepsire tettem, kellő távolságba (1 tesibe összesen 12 db-ot tettem 4×3-as felosztásban), mert el fog terülni a sütés végére. A sütési idő pontosan 12 perc volt nekem, majd kivettem és hagytam kihűlni.
Amikor kihűlt a külső része kellően ropogós lesz, belül pedig puha. Ha valaki szereti ropogósabbra, akkor még lehet pár percig bent hagyni. Nemlehetabbahagyni kategóriába tartozik.
Figyelem: mikor kivettem a kekszeket, akkor még puhák, de ahogy hűlnek, meg fognak szilárdulni szépen. Tipp: akkor kész, mikor elveszíti a tészta a fényességét.
